Az anyuék után következő pár nap Esztié volt, vele 3 nap alatt, nagyon gyorsan vándoroltuk be a legfontosabb helyeket.
Megvolt a kötelező gótikus túra, a Rambla, a Parc Güell, és még sokan mások.
Első este találtunk egy helyes kis éttermet az el Born nevű városrészben, ahol egyelőre csak a tapas-ozás szellemével ismerketett a kedves vendég, de utolsó vacsira a tipikus tapasokat is megkóstolhatta. Ez utóbbi miatt különösen azok lesznek meglepve, akik tudják, hogy 1. Eszti nem szereti a halakat, 2. a tipikus tapasok tengeri ketyerék. :) Itt jegyzem meg, nekem még három nap után is tele van a hasam azzal a búcsúvacsis menüvel, amit választottunk. Remélem, Eszti, nem feküdte meg a gyomrod!
Jajj, nagyon sok élmény ért bennünket, amiből csak szemezgetnék: Eszti megtudta, milyen az, amikor 10 méterenként kötelező ellőnöm egy fényképet - ezt, "azt hiszem", nagyon nem élvezte, mintha még meg is próbált volna elbújni előle... De nem sikerült :) Séta és lábáztatás az októberi tengerparton, abban a vízben, amiben még egyesek most is fürdenek. A Casa Batllo megnézése belülről is (nekem is első alkalommal, de erről majd máskor). Utolsó esti "találkozás" a Barca-Celtic meccsre igyekvő Messivel (meg mellesleg az egész csapattal, de Messit még fel is ismertük), és a nagyon nagy Celtic-fan csoporttal.
Ahhoz képest, mennyi idő állt rendelkezére, egész jól kihasználtuk! De azért maradtak ki dolgok, így szükség lesz egy újabb ideutazásra, lehetne Tibivel is :) És megígérem, hogy a következő alkalommal, nem fogom erőltetni a churrost!
Az ott maga Gaudi mester, amint búcsút int Esztinek a Casa Batllo padlásán :)
:) És a bizonyíték a halas/kütyüs vacsiról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése