Diada de Catalunya - Katalónia napja - szeptember 11.

Hála Katalóni napjának, a Diada de Catalunyának, ma pihi van, egyikünk sem dolgozik, vagyis legalábbis nem igazán: Bali ügyeletes, de ezúttal ez eddig nem sok vizet zavart (kopp-kopp-kopp). Szóval itthon vagyunk, TV-zünk, cicázunk, kicsi takarítás is belefért, és délelőtt voltunk sétálni a parkban, ami egyébként nagyon tanulságos volt.

Tanulságos, mert ezek a katalánok - ahogy szerintem már máskor is írtam - nem viccelnek a nemzeti(-ségi) öntudattal, és ahol/amikor lehet, ki is nyilvánítják azt. Például minden szeptember 11-én, amikor - munkaszüneti nap lévén - a családok apraja-nagyja felölti a katalóniás/Katalónia függetlenségét propagáló, esetenként pártoktól sem semleges, de mindenképpem piros, sárga vagy a két szín kombinációjában játszó pólóját, sokan ezzel meg nem elégedve, Superman palástját meghazudtóló ügyességgel egy Katalán zászlót is kötnek a hátukra/nyakukra, és bizony eként felöltözve az utcára vonulnak. Mielőtt azonban ezt megtennék, nem mulasztják el az ablakba/erkélyre/ház falára kifeszíteni a katalán zászlót, nehogy már a süket és/vagy külföldi mit sem sejtő szomszédok lemaradjanak az ő hitvallásukról.

Az önkormányzatok sem szűken mérik a pénzt és programokat, szabadtéri koncertek, koszorúzási ünnepségek és főleg felvonulások adják a nap (és az előeste) ívét.

Ma reggel a ház aljában lévő bár előtt reggelizve már nem tudtuk többé ezeket a hordákba tömörülve vonuló népeket figyelmen kívül hagyni, és bizony követtük őket: Kiderült, hogy a tőlünk egy (vagy inkább fél) saroknyira kezdődő Parc de la Ciutadelába igyekeznek annyira, ahol most nem csak az általában kínált programokra lehet benevezni, de a Diada de Catalunya örömére a parkban (az állatkert mellett) elhelyezkedő Katalán Parlament /Parlament de Catalunya/Palau de Parlament nyílt napja alkalmából ezúttal a katalán törvényhozás fellegvárába is betekinthetnek az érdeklődők. És hát vannak érdeklődők, hiszen már délelőtt végeláthatatlan, hosszú, tömött sorokban álltak kicsik és nagyok... Javarészt természetesen katalánszínű pólóba öltözve és/vagy zászlóba burkolva, esetleg Katalóniás hátizsákkal, némelyek ilyen kendővel a nyakukban.

Nagyon sajnálom, hogy ezt a színes várakozó tömeget nem örökítettem meg, de kicsit túlzásnak éreztem volna. Majd mivel annyi piros-sárga nép jött szembe, csak előkaptam a szétesőfélben lévő telefonom, hogy a blog számára is dokumentáljam, mennyire lehet valaki katalán.

Ma délután (azt hiszem egy óra múlva kezdődik) egyébként ismét óriási függetlenedéspárti "szimpátia" felvonulás lesz a város talán két legnagyobb utcája/útja, a Diagonal és a Gran Via (teljes becsületes nevén: Gran Via de les Corts des Catalanes) által alkotott V-vonalon.

Ezt az eseményt nevezték el "La V de la Diada"-nak (kiejtve: la ube de la diádá :D), azaz a Katalónia nap V-jének, ami miatt a katalán zászló sávjaiból alkotott "V" (ara és l'hora, azaz kb. most van itt az idő/itt az idő felirattal kiegészítve) a fenti képeken látható pólók 99%-án is látható.
Meg kell jegyeznem, a képeken talán nem látszik eléggé, mennyire piros-sárga ruhában vannak a helyiek, de a zavart kizárólag a megtévesztés kedvéért a parkba látogató turisták okozzák. A helyiek közül MINDENKI "belöltözik"!

Néhány kép a V-ről... elég grandiózus...

Dia de San Joan /San Juan /Szent Iván éj

Szent Iván éjről (mi az?) hallottunk már sokat, nyári napforduló, sötéség és fény harca, korábban talán írtam is róla valami kicsit (itt), hogy itt ez, vagyis ahogy a keresztény országokban szokás, szent János napja miként ünneplődik. A barcelonai eseményről/szokásról részletesebben, angolul például (itt) is olvashattok, ami a fontos, hogy már ebben a cikkecskében is azt ajánlják, hogy mivel aludni nemigen fogsz ezen az éjjelen, inkább csatlakozz a 70.000 partyzóhoz. Mivel korábban nem részleteztem, megemlítem, hogy itt az alap, hogy június 24. munkaszüneti nap. Ennek mindenki nagyon örül ugyebár, ez van ma, juppi nem dolgozunk! A megelőző éjszakán, azaz tegnap/ma hajnalban jó spanyol/katalán/pogány szokás szerint tipikus a régi dolgok elégetése (itt ugyan tilos a parton tüzet gyújtani, csak engedéllyel lehet erre vetemedni, úgy rémlik, még ezen a napon is), valamint még jellemzőbb az emberek agyának petárdákkal történő szétbombázása... Na a megfogalmazásból talán már érezhető, hogy a tavalyinál is, de még inkább az első ilyennél is jobban utáltam ezt az ünnepet. Nem a hagyománnyal van nekem a bajom, csak azzal, hogy hetek óta kisgyerekek hadai vágnak az orrom előtt és a sarkamban a földhöz apró pici és kicsit nagyobb petárdákat, apukák és nagypapák hétvégente tanítgatják csemetéiket arra, lehetőleg hogyan ne röpítsék le saját kezüket az ünnepen, de tegnap aztán igazán elereszteték magukat. Nyilván macseklady miatt is kicsit érzékenyebb lettem rá, mert cicus eleinte remegve bújt el a közeli petárdahangok elől, de komolyan nem megy a fejembe, hogyan élik túl épp ésszel a kisbabák ezt az éjszakát, ami egy otthoni átlagos Szilveszter éjjel duplája/triplája. Mi próbáltuk előbb bezárni az ablakot, de lévén 30 fok meleg, azt sem sokáig bírtuk, tehát maradt az, hogy cicával bevonultam a kizárólag a "lichthofra" ablakos kisszobánkba. Ott is hallatszott ugyan, de sokkal inkább el tudtam vonni a figyelmét, főleg, hogy Balázs tévéhangokkal tompította tovább a durrogtatást. 

Rosé kisasszony paplanos hangtompítóban :)

Akkor telt be a pohár, amikor már az amúgy üveggel fedett lichtfofról is égett "lőporszag" áradt be a lakásba... Én nem hiszem el ezeket, komolyan egész nap, de főleg este 8-tól hanjnali 3-ig tartott a szezon, nem mintha most reggel 10 körül nem durrogtatnának, de már csak percenként kettőt-hármat, és nem mindet a közvetlen közelünkben. Pár óra elteltével ciculi mintha akklimatizálódott volna, de komolyan tartottam a maradandó fülkárosodástól.

Tudom, hogy inkább el kellett volna menni, ki a partra és ott élvezni az ünnepet, esetleg valamelyik szervezett programra benevezni, de valóban kicsit megteltem, és kicsit sem éreztem vonzónak a lehetőséget. Remélem, a srácok éjjel ellőtték a lehető legtöbb petárdájukat, és ma már nyugodtabb éjszakánk lesz!

Ami mégis jó ebben az ünnepben az a Coca de San Joan, egy tipikus édesség (méregcukros,mint itt általában), természetesen a munkaszüneti nap, valamint hogy hihetetlen módon másnapra valóban eltakarítják a fejvesztett party és petárdázás nyomait.

Tudom, kicsit a köztisztasági vállalat rajongójának tűnök majd megint, de tényleg csodálom őket a látható erőfeszítéseikért, a valóban rengeteg kihelyezett szelektív hulladékgyűjtőért és az utcákon valóban szinte folyamatosan dolgozó sepregetőikért, kukásaikért, parkgondozóikért, és úgy általában. A TV-ben nyomatják a reklámot, hogy ha csak egy üvegről is van szó, tedd az a megfelelő helyre, és igazuk van! Pedig egyébként nem kis feladat ám ez! Múltkor a kis spanyol kolléganőmmel került szóba ez a téma, meg hogy itt aztán igazán könnyű leválogatva kidobni a szemetünket, és megemlítette, hogy a spanyolokban azért van nagy ellenállás, mert korlátolt módon ezügyben is féltik a munkahelyeket: egyesek azt monják, ők csakazértis a vegyes kukába öntenek mindent, különben a szemétleválogatók (mert itt ilyen munkakör is van ám!!!) elveszítenék a munkájukat. Szóval van itt is mi ellen küzdeni, szó se róla, de nagyon jól csinálják, mert külvárosban, belvárosban egyaránt elérhetőek a közelben a szelektív konténerek, és igen hatékony módon, gyakran ürítik is őket. Remélem, a parton ma gyorsan végeznek, mert tervezünk ma fürdést.

Ja, és Rosé ma 10 hetes!

Fiesta Mayor de Gracia 2013

Annyira hihetetlen, hogy már annak is egy éve, hogy Ágota barátnőm itt járt! Pedig így kell lennie, hiszen a Gracia negyedben nagyban folyik a fiesta, az egyesek szavajárása szerinti szemétfesztivál, amikor a városrész utcáit - az újrafelhasználás jegyében - hulladék PET-palackokból, papírból, dobozokból készült dekorációval öltöztetik be erre a kb. egy hétre. Tavaly már elcsodálkoztam rajta, mennyire komolyan veszik ezt a Graciában élők, de idén sem kellett csalódnom. Péntek este Mónival és Gáborral jártuk az utcákat és lestük a hihetetlenül komoly dekorációkat.

Íme a "Seat 500" katalán díszben :)

A Mafalda, azaz a képregényhős kislány utcája (amint a Gracia Fiestán megtudtuk, a legjobb barátja egy teknős lehetett, mert Mafalda mellett a fő dekorációt a teknősök adták itt):

Cukorkás-gumicukis tér:

(fáradtarcú Balival)

és édességet kedvelő lányokkal:

A sci-fi utca robotokkal, "fémbaglyokkal", "léghalyókkal", és "repülő idővel":

...és pihenni is kellett, elvégre késő lett közben

nehogymár féljünk!

És a végére egy kis street art

A legszuperebb élmény, hogy - bár jóval a meghirdetett program után értünk a helyszínre - végre élőben láttunk castellerst, azaz a Katalóniában oly híres emberi tornyokat, amikor az emberek egymás vállára állva alkotnak gyakran több emelet magas építményeket, melyek tetejét általában egészen aprócska gyerkőcök koronázzák.

Íme:

 És ahogy ott a téren időztünk, egy új torony épült, ezt már építkezés közben megörökíthettem :)