Tegnap volt a napja, hogy ebben a szezonban talán utóljára láttam Leonardot, a légkondiszerelőt. A végén azért mégsem kapkodták el olyan nagyon ezt a dolgot, ahogy elsőre tűnt, de tény, hogy az üvegesek és a hűtőszerelő is sokkal lassabban értek ide annak idején.
A posztolt látogatása után Leo (ő mondta, hogy úgy írja, mint a DiCaprio) megígérte, hogy akkor holnap megcsinálja. ...na "holnap" nem jött, és nem is jelentkezett, inkább holnapután bejelentés nélkül érkezett egy kis pajtásával, akivel még egyszer meghallgatták a motort... De ez sem volt elég, nem lehetett elkapkodni, mondták, hogy akkor ¡Hasta Lunes!, és tegnap jöttek is. Előbb csak Leo egyedül, bütykölt kicsit, végigasszisztálta, amíg elkészült a süti, ami végül felkerült az előző bejegyzésbe, majd megkérdezte, meddig érek rá. Itt kellett volna gyanússá válnia! Mondtam, hogy hétkor el kell mennem, mire mondta (6 óra magasságában), hogy oké, az bőven királyság. Majd elment azzal, hogy rögtön jön... Végül háromnegyed hétkor jött vissza a kis pajtással, aki - mint kiderült - a gázzal való feltöltésért volt felelős. Bárcsak értenék hozzá! Mindegy, végül negyed nyolcra lett kész minden, kifizettem a 180 Eurós díjat!!! Ez meglepett, mert az otthoni eljárás - igaz, az nem is jelent ennyi "munkát" - emlékeim szerint a töredéke szokott lenni. Ja, az hozzá tartozik, hogy egyetlen készülék van a lakásban, tehát ez nem lehet ok az árra. Végülis nem bánom, mert a főbérlő minden szó nélkül vállalta, hogy fizeti, holott én csak azt kérdeztem tőle, ismer-e szakembert. Tartsa meg jó szokását!
Említettem, hogy vasárnap jó kis vihar hozott enyhülést a vízért sóhajtozó pálmafáknak. Na, ennek a hűvöse - az azóta is kitartóan tűző nap ellenére - azóta is kitart. Tegnap este a parton kifejezetten hűvös volt a szélben. De hogy miért is mondom ezt? Mert Leonardo javasolta, hogy a szerelés után 2 órán keresztül hagyjuk bekapcsolva, hogy a "circulacion" rendben legyen, mondta, hogy ez "muchissima importante". Hát, ha ennyire fontos, mi jók voltunk, és persze úgy is hagytuk. ...és mikor két óra múlva - kicsit libabőrösen - felértem a lakásba, 1.) itt találtam Balázst kockára fagyva, 2.) nekem sem esett olyan csudijól a megváltó tény, hogy kifogástalanul működik a légkondink :)
A ma esti terv a nyelvcserén való részvétel a magyar étteremben, ha már Leo így felhozta. Izgatottan várom! Remélem, lesznek, mert talán nem a tipikus szabadságidőben kellene benevezni az ilyenekre...
Azt azért még elmondom, hogy egy héten belül 2 spanyolajkú mondta, hogy az itt töltött 6-7 hónaphoz képest jól beszélek spanyolul! Valamiféle örömmel és büszkeséggel tölt el, bár nem hiszek ám nekik! Mindkettőnek fizettem ugyanis :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése