Korszakváltás???

Anélkül, hogy bármit is elkiabálnék, pusztán csak a tényt írom meg, aztán majd alakul.
Mia tegnap összesen kétszer ébredt csak éjjel, amiből a második hajnali fél 6-ra esett. Nem mertem szinte elhinni sem, csak szimplán örültem a hihetetlen szuper éjszakánknak, hiszen ez az. Elmondom hozzá a mostanában szokásos (volt) menetrendet is, hogy világos legyen, milyen óriási dolog is ez. Szóval Mia december végén a háta mögött hagyta az addigra nagy nehezen kialakult egyszerre 5-6-7 órás kezdő alvását, ami ugyan nekem nem volt mindig akkora pihi, mert este 7 körül kezdte, így én biztos nem kezdtem vele az alvást, de mivel a nagykönyv szerint a babák szótárában 6 óra átalvása jelenti az éjszaka átalvását, egészen jónak nevezhető. Nem tartott sokáig ez az időszak, de amilyen rövid volt, olyan örömteli is! Előtte, alatta és utána is csak szopizva aludt be, ez azóta sem változott, bár időnként éjjeli ébredéskor egyszer-egyszer működik/működött az álomba ringatás is. Azutan következett egy idő, amikor tudtunk Balival váltva is cselekedni, visszaaltatni, de addig "romlott" a helyzet, míg volt olyan időszak, amikor éjjel fojtott hangon, "hangos" szóváltásba keveredtünk Balival, hogy szoptassak-e, mert szerinte nem éhes, ezért nincs is rá szüksége, ergo húzzak vissza aludni, annyira gyakran kelt Mius. Veszekedtünk mi már alvástréningről is, de mint azt sokszor hangoztattam, én arra képtelen is vagyok, nem hagynám sírni a kicsit, főleg miután alaposabban utánaolvastam. Aztán a kérdés azzal "oldódott meg",  hogy Mia egy jó ideje csak a karomban tud visszaaludni, tehát Balinak felesleges is volna felkelnie, mert csak sír nála, amíg át nem veszem. Én persze a hosszú hónapok alatt olyan zombivá váltam, aki egy pár perc alvás reményében, azonnal felvettem a babát, és "cicit tömtem a szájába ", hisz erre volt igény... Mindkettőnk igénye. Egy jó ideje úgy toljuk, hogy a néha több órás állva-ringatva-szoptatásos altatás után Miát a saját ágyába teszem le, ott alszik az első -második vagy sokadik ébredésig attól függően, mennyire bírom ébren, és ha sikerül sokadszorra is visszaaltatni, vmikor hajnalban (javában 2-3-4 órakor, de volt ez már fél 1 is) magunk közé veszem a nagyágyba. Igaz, olyan is volt, hogy nem tudtam máshogy visszaaltatni, csak órákig karban tartva, olyankor örültem, ha a hintaszékembe le tudtam vele ülni.
Máig, mert a tegnapi szuper alvás után ma még jobban teljesített a babám: kelt fél 3 körül, azután csak 6:10-kor, ami egészen fantasztikus, sőt egy hosszabb ringatós szoptatás után még kicsit vissza is tudtam tenni. A saját ágyába!
Iszonyú nagy hálával tartozom ezért neki! És amiért ez mindenképp korszakváltás, az az hogy már elképzelhetőnek tartjuk ezt is, mert megmutatta, hogy tudja, és hogy megéri az igényeire maximálisan odafigyelni, válaszolni ;)
Meglátjuk, hogyan alakul ezután :)