Amellett, hogy fáradt és néha mindenre mérges vagyok a nemalvástól, meg kell mondanom, hogy nagyon boldog vagyok, hogy pont Miuska anyukája lehetek, hogy pont minket választott, és hogy pont őt küldték nekünk. Nem állítom, hogy minden pillanat könnyű, de bizony egyiket se cserélném el semmiért, és ugyan vágynék néha 5 percre egyedül, de a 4.-ben már szörnyen hiányozna. Beszélnek a babák szeparációs szorongásáról, de vajon az anyáknak is lehet olyan?
Ő ad értelmet mindennek!
Tegnap amúgy nagyon szuper kis délutánunk volt, az Ikeába mentünk etetőszéket venni, és ha már ott voltunk, kajálni egy jót. Ami nagy szó, hogy Mius is élvezte, és ő is evett! Talán az etetőszék-újdonság varázsa, de nem bánom, nagyon relax délután volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése