Feria de Santa Lucia

Több napos hallgatás után ismét van miről mesélnem. Semmi fontos, csak hogy készülök a karácsonyra. Kell is, mert nincs nagy karácsony-feeling az itteni hőmérsékleten!

Tegnapelőtt beszereztem a szaggatókat/kiszúróformákat a mézeskalácshoz, ami egyébként nem volt egyszerű feladat, merthogy szerintem itt ez sem divat... Mit lehetett tenni, visszamentem az Alcampóba, ahol az előző utam során még magyar feliratos karácsonyi izzósort is találtam (hiszen a magyar piacra is tervez valaki), és meg is találtam: egyféle kiszerelés létezett nyolc formával, amiben a csillagtól a gombáig (gomba???) szerepeltek a dolgok a palettán. Beruháztam rá, és mivel megvettem, nem volt visszaút: megcsináltam Bori mézeskalácsát, mármint az ő receptjét vettem alapul, de elég sajátos lett, mivel nincs még konyhai mérlegem. Szóval elővettem a Déditől tanult "gondolomformán"-képességemet, meg az Anyutól gyorsan eltanult evőkanalas mértéket, és lett is belőle valami:

Ilyen szépek lettek, csak mivel sajnos van egy állandó parám a fogak elvesztésével kapcsolatban, félretettük puhulni, ugyanis (egyelőre) ehetetlenül kemények... Jóóólvanna, első próbálkozás, vanilyen! Mindenesetre finom ánizsillat lett a lakásban, amit ugyan azóta elnyomott a sültcsirke és társai, de akkor is profitáltunk a dologból!

Mivel azonban ezek után még mindig volt mit hozni a karácsonyi hangulaton, tegnap este elmentünk a Feria de Santa Luciába (karácsonyi vásár), ami a katedrális (nem a Sagrada Familia, hanem a már elkészült, gótikus katedrális a Barri Gotic-ban) előtt van. Itt a katedrális belülről [nem most készült a kép, de most is voltunk bent; Bogi, megint ingyenes volt a belépés, én nem értem, hogy csak akkor kellett (volna) fizetni, amikor Veletek jártunk ott]: Itt meg egy kép a vásárról, amit szintén nem én csináltam:Nagyon jó hangulata van! Még forraltbor nélkül is... Bár kétségtelen, hogy ide nem kellett a meleg ital és a sült geszti, hogy elviseljük a hideget... Viszont volt minden szépség: kézműves cuccok, karácsonyfaégők, aztán az itt tradicionális Betlehemhez szükséges felszerelések, bábuk milliói: ezek közül az izgisebbek a "caganerek", amik nem azonosak a Caga Tióval, amiról múltkor írtam (csak a caga azonos bennük), és amik valami (szerintem különös módon értelmezett) termékenységi kultusz részei:

A szokásról itt olvashattok, akár angolul is többet: http://www.bcn.cat/nadal/en/tradicions-nadal.html

Ezeket lehet kapni minden formában: focistát, politikust vagy pl. a Simpsom család tagjait ábrázoló formában. Jól látjátok a képen, ezek a kis izék letolt gatyával ... tojnak...

Nekünk a legnagyobb élményünk az volt, hogy az utcákon andalogva összefutottunk a Mikulással:

Azért nincs közelebbi kép, mert amikor meglátta, hogy fotózok, kiabált valamit, és csak később jöttem rá, hogy nem azt, hogy nem kéne fotózni, hanem, azt hogy menjek oda mellé, és fotózkodjak vele. De a félreértés után meg már ahhoz is nyuszi voltam...

Mielőtt Bali odaért volna, láttam a szent József vezette Máriát is szamárháton motorosrendőrös felvezetéssel :) Sajnos későn vettem elő a fotómasinát... illetve telefont.

Ja és még egy fejlemény: behódoltunk mégis a hagyománynak, vettünk egy jelképes Caga Tiót (komoly 5 centis méretben):

A kép készítése után esett le, hogy a szokás szerint dec. 24-én régen tűzbe rakják szegényt... Pedig én csak helyes megvilágításba szerettem volna állítani :) De hogy megnyugodjatok, nem égett meg szegénykénk, és megegyeztünk Bazsival, hogy megverni sem fogjuk!