Ismét "átaludtam" Mia hónapfordulóját. Igazából pörgős napokat élünk, mert készülünk a hazaútra esküvőkkel. Izgi így, babával üzletekbe járni, próbálni. Ahol kettesben jártam Miussal, és épp nem bírta a babakocsiban, ott már megismernek, és nevén szólítják Miust. Mia ugyanis a május eleji hosszúhétvégén a trambulinban igazán ráérzett a szaladásra (úgy igazán felrugaszkodva), és azóta is gyakorolja. Ott és akkor is, amikor épp egy szál fehérneműben állok a próbafülkében. Igazi élmény. Mondjuk csak utólag vicces :D
Most éppen egészen jól eszik, eszi azt a pár féle favoritot, amit felderítettünk. És egy-két hónap kihagyás után újra eszik mangót is, jippííí!
Az alvás továbbra is egészen jó, általában egyszer ébred éjjel, de volt átaludt éjjel is és 2-3 kelés is.
Maga alkotta mondatai egyszerűen gyönyörködtetnek. Őszinte felismerései pedig néha nagyon kényelmesek itt spanyol közegben magyarul: például amikor az amúgy mélyhangú,magas eladónőre mutogatva fennhangon mondja, hogy bácsi... Na ja. Ha ilyenkor megkérdezik, mit mondott, akkor persze "a szemüveg/nyaklánc tetszik neki" :D
Nagyon kedvemre való baba ;)
2017. május 22., hétfő
2017. május 13., szombat
Az alma és a fája?!
Tudom, persze, hogy tudom Mius külcsinre nem igazán hasonlít rám, de azért a helyiek (spanyolok, katalánok, bevándorlók) keményen emlékeztetnek is erre. Jó gyakran! A felett már elsiklom, hogy A játszótéren rendszeresen megkérdezik, hogy az enyém-e, de hát itt ugye sokak bízzák a babáikat bébicsőszre, szóval jogos. Tegnap viszont, hát hogy is mondjam? Beletörölték a képembe a nyilvánvalót:
Kettesben sétáltunk, Mia is saját lábon, és azzal szórakozott (mint sokszor), hogy minden üzletbe és kapualjba benézett, ill. bement. Épp egy kis ruhabutik első 50 centijébe slattyogott be, nézett körül, amikor az eladó (feltehetőleg a tulaj is), egy ötvenes hölgy, megcsodálta, becézgetni kezdte, és mivel erre a kisasszony kihátrált, egy cukorkával (agyam eldobom ettől is, de ez más téma) a kezében "üldözőbe vette". Megkérdezte, odaadhatja-e a Mia által már kiszúrt, színespapíros (tehát letagadhatatlanul neki szánt) cukorkát, aztán folytatta a gyerek méltatását, milyen szép, milyen csini, milyen bátor, milyen szőke. Mondom, hogy hát igen, inkább az apukájára hasonlít, mire jött a szülői büszkeségködből kissé visszarántó, megsemmisítő válasz, hogy "micsoda szerencse"! Bamm! Szép a gyerek, még jó, hogy nem hasonlít rád! :D Persze röhögök rajta, de na... Értitek!?!
A cukorkát amúgy elfogadtuk, csakúgy mint egy nappal előbb egy zacsi chips-et és egy nyalókát, és a színes csomagolás és szokatlan forma iránti lelkesedés alábbhagyásával ezek vagy baba helyett anya fenekét növelik, vagy a kukában végzik. De most komolyan, miért adnak ekkora babának cukorkát??? Adnának csokit, azt én is jobban szeretem :D És most már (sajnos) Miustól sem teljesen tagadom meg.
Kettesben sétáltunk, Mia is saját lábon, és azzal szórakozott (mint sokszor), hogy minden üzletbe és kapualjba benézett, ill. bement. Épp egy kis ruhabutik első 50 centijébe slattyogott be, nézett körül, amikor az eladó (feltehetőleg a tulaj is), egy ötvenes hölgy, megcsodálta, becézgetni kezdte, és mivel erre a kisasszony kihátrált, egy cukorkával (agyam eldobom ettől is, de ez más téma) a kezében "üldözőbe vette". Megkérdezte, odaadhatja-e a Mia által már kiszúrt, színespapíros (tehát letagadhatatlanul neki szánt) cukorkát, aztán folytatta a gyerek méltatását, milyen szép, milyen csini, milyen bátor, milyen szőke. Mondom, hogy hát igen, inkább az apukájára hasonlít, mire jött a szülői büszkeségködből kissé visszarántó, megsemmisítő válasz, hogy "micsoda szerencse"! Bamm! Szép a gyerek, még jó, hogy nem hasonlít rád! :D Persze röhögök rajta, de na... Értitek!?!
A cukorkát amúgy elfogadtuk, csakúgy mint egy nappal előbb egy zacsi chips-et és egy nyalókát, és a színes csomagolás és szokatlan forma iránti lelkesedés alábbhagyásával ezek vagy baba helyett anya fenekét növelik, vagy a kukában végzik. De most komolyan, miért adnak ekkora babának cukorkát??? Adnának csokit, azt én is jobban szeretem :D És most már (sajnos) Miustól sem teljesen tagadom meg.
2017. április 29., szombat
Tökéletes alvás!
Mia tegnap fél 10 körül aludt el a karomban, és ma fél 7-kor ébredt! 0 (nulla) éjszakai ébredéssel!!! Na ilyen sosem volt még!
(tényleg csak zárójeles, mert egyéni szót.problem, és én dolgom, hogy én viszont szerda óta nem túl jól alszom, mert aznap néztünk meg egy bölcsit, avagy kettőt,de egy nagyon szimpit, amit valószínűleg kipróbálunk. Én próbaképpen elém meg, de így is annyira felzaklat a lehetőség is, hogy más vigyázzon rá, hogy nehezen lazítok.
Erről majd akarok írni még, de az ok, amiért mégis valószínű,hogy kipróbáljuk, az az, hogy Mia úgy eljátszott ott, mintha oda teremtették volna. Azt pedig, hogy a velem itthon léte csak az én igényem legyen, természetesen nem kockáztatom. Ha ő menne, bölcsis lesz.)
(tényleg csak zárójeles, mert egyéni szót.problem, és én dolgom, hogy én viszont szerda óta nem túl jól alszom, mert aznap néztünk meg egy bölcsit, avagy kettőt,de egy nagyon szimpit, amit valószínűleg kipróbálunk. Én próbaképpen elém meg, de így is annyira felzaklat a lehetőség is, hogy más vigyázzon rá, hogy nehezen lazítok.
Erről majd akarok írni még, de az ok, amiért mégis valószínű,hogy kipróbáljuk, az az, hogy Mia úgy eljátszott ott, mintha oda teremtették volna. Azt pedig, hogy a velem itthon léte csak az én igényem legyen, természetesen nem kockáztatom. Ha ő menne, bölcsis lesz.)
2017. április 24., hétfő
Babaduma
Tegnap reggel ébredéskor kicsi Mia odahozta a telefonomat, és azzal tette le elém, hogy "Anya telefonja, tessék, szívesen adja Mia!" Majd ment tovább a másfél évesek sürgős dolgait inzézni. Hát gondoltam, ez jel, hogy meg kell osztanom az élményt.
Amikor ilyen cukikat mond (szívesen adom, tessék parancsolni, gyere vissza kutyamutya, megmossuk Mia kezét szappankával, stb.), úgy érzem, megéri a rengeteg mese. Egy csomó olyan kifejezést használ, amit én alapból nem. Pl. remek csigatulajdonság morfondírozni :) Igaz, elég kicsi az esélye, hogy pontosan tudja Mia a jelentését, de kétségtelen, hogy mondja ;)
Zabálnivaló! Ja múltkor mondta is, hogy "megzabikálja Miát anya" :) Hát már hogy ne???
Az egyik csúcs (avagy, ha az ezoterikus magyarázatokat is számba visszük, akkor libabőr), amit múltkor talán említettem: délutáni alvása után mondta, hogy "Három szeme van anyának!"
Érdekes amúgy, legalább egy hétig, de inkább tovább reggelente (néha napközben is) a szobájában mindig az ablakra mutatva mondta, hogy kismadár elrepült, és hasonló kismadaras fordulatok. Először csak a függönyön lévő kismadárra gyanakodtam, de anya vetette fel, és igaznak bizonyult, hogy hajnali 4-fél 5 tájban kezdenek csicseregni a madárkák, és bizony az ő szobájába is behallatszik. :) Róla meg tudni való, hogy mindenre felfigyel, akkor is, ha úgy tűnik, elsiklott felette a figyelme.
Amikor ilyen cukikat mond (szívesen adom, tessék parancsolni, gyere vissza kutyamutya, megmossuk Mia kezét szappankával, stb.), úgy érzem, megéri a rengeteg mese. Egy csomó olyan kifejezést használ, amit én alapból nem. Pl. remek csigatulajdonság morfondírozni :) Igaz, elég kicsi az esélye, hogy pontosan tudja Mia a jelentését, de kétségtelen, hogy mondja ;)
Zabálnivaló! Ja múltkor mondta is, hogy "megzabikálja Miát anya" :) Hát már hogy ne???
Az egyik csúcs (avagy, ha az ezoterikus magyarázatokat is számba visszük, akkor libabőr), amit múltkor talán említettem: délutáni alvása után mondta, hogy "Három szeme van anyának!"
Érdekes amúgy, legalább egy hétig, de inkább tovább reggelente (néha napközben is) a szobájában mindig az ablakra mutatva mondta, hogy kismadár elrepült, és hasonló kismadaras fordulatok. Először csak a függönyön lévő kismadárra gyanakodtam, de anya vetette fel, és igaznak bizonyult, hogy hajnali 4-fél 5 tájban kezdenek csicseregni a madárkák, és bizony az ő szobájába is behallatszik. :) Róla meg tudni való, hogy mindenre felfigyel, akkor is, ha úgy tűnik, elsiklott felette a figyelme.
2017. április 22., szombat
Mia 19 hónap+2 napos
Olyan remekül sikerült ez a nemköszöntömfelmindenhéten projekt, hogy már a 19.hónapjára sem írtam... Micsoda anya vagyok én... Az a baj, hogy annyit pötyögök mindig, hogy a blogra már alig írok, mert mindent kiírtam magamból.
Ma aztán ünnepeltük, hogy nincs semmi extra, de minden nagyjából rendben van.
Kicsi Mia újra eszeget, de nagyon változó, hogy mit, hogy, hol és miként fogad el éppen. Az alvás 2 napja (éjjel) csoda, először fél hatkor kelt, és picit még vissza is aludt.
A beszéd nagy erőssége Miusnak: gyönyörű, jól összerakott mondatokban, helyes toldalékokkal és ragozással beszél, hihetetlen! Az emlékezetes beszólásait bővítette olyanokkal, mint "Három... Szeme... Van... Anyának!" (alvásból ébredve, félálomban). De nagyon édesen emlegeti fel a mesehősöket (az ősrégi, otthonról elcsent Vidám mesék mostanában újra nagy kedvenc): "óriásinagy medve mondja meg, kié legyen almám!", "sünikém állj meg, hová viszed almám, Miamia almáját?"
Igen, sokszor emlegeti magát Miamiaként: "Miamia mit csinál?", néha aggaszt is, hogy az én számonkérő hangsúlyomat hallom viszont. Amúgy persze, hogy azt, egészen meglepően visszaadja az aggódó, vagy épp nem túl kedves szóösszetételeimet is a Jézusmáriától kezdve sorolhatnám őket... De épp aludnom kéne, úgyhogy remélem, máskor eszembe jut, mert kár volna nem leírni.
Jártunk ma bababarátokkal a labirintusban, amiből a gyerkőcök leginkább a porban homokozást és a bottal víz/szökőkútpisztergálást élvezték. Csodásak ezek a kicsik!
Ma aztán ünnepeltük, hogy nincs semmi extra, de minden nagyjából rendben van.
Kicsi Mia újra eszeget, de nagyon változó, hogy mit, hogy, hol és miként fogad el éppen. Az alvás 2 napja (éjjel) csoda, először fél hatkor kelt, és picit még vissza is aludt.
A beszéd nagy erőssége Miusnak: gyönyörű, jól összerakott mondatokban, helyes toldalékokkal és ragozással beszél, hihetetlen! Az emlékezetes beszólásait bővítette olyanokkal, mint "Három... Szeme... Van... Anyának!" (alvásból ébredve, félálomban). De nagyon édesen emlegeti fel a mesehősöket (az ősrégi, otthonról elcsent Vidám mesék mostanában újra nagy kedvenc): "óriásinagy medve mondja meg, kié legyen almám!", "sünikém állj meg, hová viszed almám, Miamia almáját?"
Igen, sokszor emlegeti magát Miamiaként: "Miamia mit csinál?", néha aggaszt is, hogy az én számonkérő hangsúlyomat hallom viszont. Amúgy persze, hogy azt, egészen meglepően visszaadja az aggódó, vagy épp nem túl kedves szóösszetételeimet is a Jézusmáriától kezdve sorolhatnám őket... De épp aludnom kéne, úgyhogy remélem, máskor eszembe jut, mert kár volna nem leírni.
Jártunk ma bababarátokkal a labirintusban, amiből a gyerkőcök leginkább a porban homokozást és a bottal víz/szökőkútpisztergálást élvezték. Csodásak ezek a kicsik!
Nem mellesleg ők azok a fiúk, akiktől Miust csak 2-2 nap választja el, Dávid 18-án, Nimrod pedig 22-én született. És mellesleg az anyukáikkal naponta sokszor rongyosra chat-elem az ujjaimat. Jó kis délután volt!
2017. április 14., péntek
2017. április 8., szombat
Angyalt nevelek
Egy ideje megint nem szorgoskodom az írásban, mert hát volt jobb dolgom: másfél hónapja mindig van valami nyűgünk, bajunk. Vírus vagy éppen fejbeverés, ami miatt 3 napig izgulok, egészen addig, amíg a következő vírus utól nem ér...
De betegség ide vagy oda, a kislányom fantsztikus személyisége így is megmutatkotik. Okos és együttérző: amikor nekem kellett dokihoz menni, egy napig hajtogatta, hogy anyát is megvizsgálta doktornéni, anyának fáj a torka. Amikor már napok óta gyakorolta azon új szokását, hogy szopizás közben macerálja a másik cicimet, és már eluntam elhuzigálni a kezecskéjét / fogni a ruhám,hogy ne tudjon benyúlni, rászóltam, hogy ne bántsa, mert fáj, ő azonnal abbahagyta, láttam, hogy nagyon agyal, kattognak a kerekek, majd egy perc múlva megszólalt, hogy "nem bántjuk anya másik szopiját". Annyira értelmesen,és saját szavakkal, hogy nem is értettem, miért nem azzal kezdtem, hogy megkérem. De amiért most ez a felismerés újra belém hasított, az az volt, hogy reggel a cica szokásától eltérően köhögni kezdett, mintha szőrlabdát akarna feköklendezni, amilyet még sosem láttunk tőle, Mia persze ébredés után rögtön hozzá indult, én viszont mondtam, hogy ne kövesse, kergesse, mert a cicának fáj a pocakja. Erre ő ismét egy picike gondolkodás után mondja, hogy "fáj cica pocakja, megvígasztaljuk! Meggyógyuljon!" Hát mennyire jófej, tündér, angyalka!!!
És igen, saját maga alkotta mondatokban beszél már, csuda választékosan. Persze a mesékből szedi, pl. hogy morfondírozott vagy hogy üldögél, fejvakarva, összeölelkeztek. Szóval nem spórol, nem kíméli a belefektetett energiát, a legnehezebb szavaknak is nekifut!
A kedvenc tévesztéseim az "ipici" (ti. iciripiciri), a "tornytorny" (torony), a "kömv" (pedig szépen mondta régebben, hogy könyv), "Apimp", bár pár napja, április 5-én, hogy pontos legyek, kimondta, hogy "Ammipanni" (Annipanni).
A legutálatosabb dolgok a Világon jelenleg az orvoslátogatás (mindig nagyon sír, annyira, hogy nem hallom a diagnózist) és az orrmosás, ehhez a témakörhöz kapcsolódik még időnként a keserű sinupret oldat benyelése, ami után rögtön szopiznia kell, annyira megviseli és a hörgőtágító spray befújása, ami hasonló hatással bír.
Az orrszívó-porszívót egy hónapja már szinte megszerette, aztán a taknyos időszak elmúltával ez leszállt, és amikor egy hete újra el kellett kezdeni szívni, megint világégést okozott. A pelenkacsere mostanában csak alkalmanként szörnyűség, legtöbbször teljesen jól tűri, esetleg közben ő is bekrémezi a kutyusát stb.
Most épp kiszaladt a konyhába. Bali kérdezi, mit keresel? Azt mondja "palacsintát, hátha megeszi Mia" :)
Igen, az evés megint nem az igazi. Most a hányós vírus miatt vagyunk újrakezdők a hozzátáplálásban.
De nem is lehetne kevesebb!
De betegség ide vagy oda, a kislányom fantsztikus személyisége így is megmutatkotik. Okos és együttérző: amikor nekem kellett dokihoz menni, egy napig hajtogatta, hogy anyát is megvizsgálta doktornéni, anyának fáj a torka. Amikor már napok óta gyakorolta azon új szokását, hogy szopizás közben macerálja a másik cicimet, és már eluntam elhuzigálni a kezecskéjét / fogni a ruhám,hogy ne tudjon benyúlni, rászóltam, hogy ne bántsa, mert fáj, ő azonnal abbahagyta, láttam, hogy nagyon agyal, kattognak a kerekek, majd egy perc múlva megszólalt, hogy "nem bántjuk anya másik szopiját". Annyira értelmesen,és saját szavakkal, hogy nem is értettem, miért nem azzal kezdtem, hogy megkérem. De amiért most ez a felismerés újra belém hasított, az az volt, hogy reggel a cica szokásától eltérően köhögni kezdett, mintha szőrlabdát akarna feköklendezni, amilyet még sosem láttunk tőle, Mia persze ébredés után rögtön hozzá indult, én viszont mondtam, hogy ne kövesse, kergesse, mert a cicának fáj a pocakja. Erre ő ismét egy picike gondolkodás után mondja, hogy "fáj cica pocakja, megvígasztaljuk! Meggyógyuljon!" Hát mennyire jófej, tündér, angyalka!!!
És igen, saját maga alkotta mondatokban beszél már, csuda választékosan. Persze a mesékből szedi, pl. hogy morfondírozott vagy hogy üldögél, fejvakarva, összeölelkeztek. Szóval nem spórol, nem kíméli a belefektetett energiát, a legnehezebb szavaknak is nekifut!
A kedvenc tévesztéseim az "ipici" (ti. iciripiciri), a "tornytorny" (torony), a "kömv" (pedig szépen mondta régebben, hogy könyv), "Apimp", bár pár napja, április 5-én, hogy pontos legyek, kimondta, hogy "Ammipanni" (Annipanni).
A legutálatosabb dolgok a Világon jelenleg az orvoslátogatás (mindig nagyon sír, annyira, hogy nem hallom a diagnózist) és az orrmosás, ehhez a témakörhöz kapcsolódik még időnként a keserű sinupret oldat benyelése, ami után rögtön szopiznia kell, annyira megviseli és a hörgőtágító spray befújása, ami hasonló hatással bír.
Az orrszívó-porszívót egy hónapja már szinte megszerette, aztán a taknyos időszak elmúltával ez leszállt, és amikor egy hete újra el kellett kezdeni szívni, megint világégést okozott. A pelenkacsere mostanában csak alkalmanként szörnyűség, legtöbbször teljesen jól tűri, esetleg közben ő is bekrémezi a kutyusát stb.
Most épp kiszaladt a konyhába. Bali kérdezi, mit keresel? Azt mondja "palacsintát, hátha megeszi Mia" :)
Igen, az evés megint nem az igazi. Most a hányós vírus miatt vagyunk újrakezdők a hozzátáplálásban.
De nem is lehetne kevesebb!
2017. március 23., csütörtök
Csipcsip
Tegnap éjjel Mius nemigen tudott visszaaludni, már harmadszor próbáltam visszatenni, és újra felsírt. Amikor beértem hozzá, hirtelen nagyon aktív volt, mutogatott az ablakra, és akkor megszólalt: "csipcsip... Repült...ide".
Álmodhatott a lelkem :)
Érdekes, hogy reggel, már a mi hálónkban megint ezzel nyitott. Akkor már ébren volt, és tudtam, hogy nem fog visszaaludni, úgyhogy beszéltettem, és azt is hozzátette, hogy Miához repült az a csipcsip. Remélem, nem rémálom volt, csak nagyon felvillanyozta!
Nagyon édes dolog, hogy a katicás álom után (amikor jelelte a katicát), most megint bepillantást engedett :)
Álmodhatott a lelkem :)
Érdekes, hogy reggel, már a mi hálónkban megint ezzel nyitott. Akkor már ébren volt, és tudtam, hogy nem fog visszaaludni, úgyhogy beszéltettem, és azt is hozzátette, hogy Miához repült az a csipcsip. Remélem, nem rémálom volt, csak nagyon felvillanyozta!
Nagyon édes dolog, hogy a katicás álom után (amikor jelelte a katicát), most megint bepillantást engedett :)
2017. március 20., hétfő
Másfél éves Gyönyörűségem!
Ugyan csak reggel 7:15-kor tölti be, de muszáj felköszöntenem a VILÁG LEGESLEGESLEGTÖKÉLETESEBB EMBERÉT:
MIA, TE VAGY A MINDENEM! SZERETLEK, BOGÁRKÁM <3
MIA, TE VAGY A MINDENEM! SZERETLEK, BOGÁRKÁM <3
2017. március 18., szombat
Mia "mondóka"
Igazából nem mondókázni akarok, csak eszembe jutott rögzíteni pár szupercuki Mia szöveget /kifejezést, mert abból múltkor nem sikerült eleget.
Ma szuperszép, napos, szélcsendes időnk volt, és a késői reggeli után a tengerpartra indultunk "homopozni" így:
"Pajtja medünk, szajadunk!" (megjegyzem, az r-ek nyilván nem tökéletesek, de nem is teljesen j-k, szóval ennél szebben mondja)
Aztán van nekünk a lakásban előszobánk, furdőnk, hálónk, babaszobánk, "mappalink" és "komhánk" :)
Sokat idéz Bogyó és Babócából, de tőlünk is: teljesen jellemző az "anya mondta jézusmária", illetve az "anya mondta perdona", továbbá nagyon édesen kérdi, hogy "mi történt?"
Pár napja ízlelgeti a kuncogott kifejezést, ami miául kicsit inkább "cuncogott".
Sokszor előfordul, hogy ha kettesben megyünk sétálni, rávágja, hogy "bóba megyünk" , és ha akkor megkérdezem, mit vegyünk ott, a válasz szinte mindig "TEJET", minden hangot erősen megnyomva és mosolyogva, mert nem (vagy inkább főleg nem) a tej a lényeg, hanem a szép boci a tejesdobozon. Ugyanezen okból sokszor a mit rajzoljunkra is TEJET a válasz, és hát szerencsére tetrapakkot egész jól rajzolok :D
Nagyon szépen ki tudja fejezni magát, de persze amikor ezt vki előtt kéne prezentálni, sokszor inkább nem mond semmit. Nem baj, picike még!
Ja, van a magyar babák közül egy Gabriel nevű kispajtása, akit rajta kívül senki nem hív Gabikának, de ő konzekvensen. Pedig sosem hívtam azelőtt így én sem. Mondjuk ebben a becézésben lehet, hogy a keresztanyukája neve szintén közrejátszik.
Ma este nagyon cuki volt, a kutyusos csörgőt, akit egyébként peluscsere közben ő is tisztába tesz, megtörölget és bekrémez (nem csak a popsiját, de a pocakját, arcát, és szemcseppentés óta a szemét is) tartotta, adott neki egy puszit, és mondta, hogy "puszit nyomott a kobakjára... Mia
...kutyusnak". A kobak is Bogyóéktól jött, plusz ma a "teltelomban" néztünk egy szintén mai képet, ezt
és mondtam neki, hogy anya puszit nyomott Mia kobakjára. Nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan átülteti.
Szintén rém cuki, amikor vmi hoppá szituációban azt mondja, "hoppápó".
Ezt a kiegészítést vasárnap reggel írom, amikor is tőlünk szokatlan módon mindketten megpróbáltunk még aludni /ágyban maradni, miután ő felkelt. Erre ő visszaslattyogott a hálóba a mappaliból, és mondta, hogy "anya is játszik. Bemegyünk mappaliba." Ezt rögtön azután, hogy odanyújtotta nekem a cicás xilofon egyik ütőjét. Ja és azután, hogy felszólításunkra szólt a cicának "csitt" :) Én nem is lehetnék boldogabb!
És persze most mondja sorban a cukikat, amiket amúgy mindig elfelejtek, pl a "tamtampácsot", ami kalapácsot jelent.
Azt is nyomja, hogy "nemke' csejéni pelusát Miának", pedig reggel azért csak kéne, és amikor kaki készül /van a pelusban, azt már hetek óta jelzi. Általában csak "kaki" felkiáltással, de volt már hogy "kakit nyomtá'" kifejezéssel, és olyankor amúgy nem is bánja a peluscserét sem. Másban is előfordul, hogy egyesszám első személy helyett egyesszám második személyt használ, pl amikor a csípőm felé nyújtózkodik, hogy "emellek!", nyilván nem ő akar engem felemelni :)
Ma szuperszép, napos, szélcsendes időnk volt, és a késői reggeli után a tengerpartra indultunk "homopozni" így:
"Pajtja medünk, szajadunk!" (megjegyzem, az r-ek nyilván nem tökéletesek, de nem is teljesen j-k, szóval ennél szebben mondja)
Aztán van nekünk a lakásban előszobánk, furdőnk, hálónk, babaszobánk, "mappalink" és "komhánk" :)
Sokat idéz Bogyó és Babócából, de tőlünk is: teljesen jellemző az "anya mondta jézusmária", illetve az "anya mondta perdona", továbbá nagyon édesen kérdi, hogy "mi történt?"
Pár napja ízlelgeti a kuncogott kifejezést, ami miául kicsit inkább "cuncogott".
Sokszor előfordul, hogy ha kettesben megyünk sétálni, rávágja, hogy "bóba megyünk" , és ha akkor megkérdezem, mit vegyünk ott, a válasz szinte mindig "TEJET", minden hangot erősen megnyomva és mosolyogva, mert nem (vagy inkább főleg nem) a tej a lényeg, hanem a szép boci a tejesdobozon. Ugyanezen okból sokszor a mit rajzoljunkra is TEJET a válasz, és hát szerencsére tetrapakkot egész jól rajzolok :D
Nagyon szépen ki tudja fejezni magát, de persze amikor ezt vki előtt kéne prezentálni, sokszor inkább nem mond semmit. Nem baj, picike még!
Ja, van a magyar babák közül egy Gabriel nevű kispajtása, akit rajta kívül senki nem hív Gabikának, de ő konzekvensen. Pedig sosem hívtam azelőtt így én sem. Mondjuk ebben a becézésben lehet, hogy a keresztanyukája neve szintén közrejátszik.
Ma este nagyon cuki volt, a kutyusos csörgőt, akit egyébként peluscsere közben ő is tisztába tesz, megtörölget és bekrémez (nem csak a popsiját, de a pocakját, arcát, és szemcseppentés óta a szemét is) tartotta, adott neki egy puszit, és mondta, hogy "puszit nyomott a kobakjára... Mia
...kutyusnak". A kobak is Bogyóéktól jött, plusz ma a "teltelomban" néztünk egy szintén mai képet, ezt
és mondtam neki, hogy anya puszit nyomott Mia kobakjára. Nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan átülteti.
Szintén rém cuki, amikor vmi hoppá szituációban azt mondja, "hoppápó".
Ezt a kiegészítést vasárnap reggel írom, amikor is tőlünk szokatlan módon mindketten megpróbáltunk még aludni /ágyban maradni, miután ő felkelt. Erre ő visszaslattyogott a hálóba a mappaliból, és mondta, hogy "anya is játszik. Bemegyünk mappaliba." Ezt rögtön azután, hogy odanyújtotta nekem a cicás xilofon egyik ütőjét. Ja és azután, hogy felszólításunkra szólt a cicának "csitt" :) Én nem is lehetnék boldogabb!
És persze most mondja sorban a cukikat, amiket amúgy mindig elfelejtek, pl a "tamtampácsot", ami kalapácsot jelent.
Azt is nyomja, hogy "nemke' csejéni pelusát Miának", pedig reggel azért csak kéne, és amikor kaki készül /van a pelusban, azt már hetek óta jelzi. Általában csak "kaki" felkiáltással, de volt már hogy "kakit nyomtá'" kifejezéssel, és olyankor amúgy nem is bánja a peluscserét sem. Másban is előfordul, hogy egyesszám első személy helyett egyesszám második személyt használ, pl amikor a csípőm felé nyújtózkodik, hogy "emellek!", nyilván nem ő akar engem felemelni :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)