Most csak egy gyors pillanatkép, mert elég nyugtalanul alszik az ölemben, de nem akartam, hogy elszálljon a pillanat... És a gondolat... Hogy - bár a képet visszanézve nem, pedig így anyaperspektívából még mindig - a szája a bátyámé, holott egyre kevesebbszer látom, hogy csempén tartaná a kis száját, ami a tesóm kisgyerekkori védjegye.
...hogy a nózija pedig egyelőre Anyukámé, vagy legalábbis olyan mint az övé volt azon a(z egyébként egyetlen) gyerekkori fotón, amit láttam (és bevallom, el is tettem magamnak) róla (tudod, Anya, a "bársony" ruhádban!).
...és hogy azért alakul ez a múltkor panaszolt alvás dolog: tegnap az egész éjszakát ágyban töltöttük!!! És bár a mait csak részben, azért ez bizakodásra ad okot.
Boldog 4 hónapos szülinapot, Kicsi Szív!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése