Épp most, ahogy nézegetem vissza a bejegyzéseket, látom, hogy pont két hónapja írtam (tettem fel képet) először babavárással kapcsolatban. Már akkor is elmúltunk 4 hónaposak, most pedig megkezdtük a hetediket. Nagyon múlik az idő!
Most éppen azt tervezem, hogyan és miként íratom ki magam július 1-jén. A munkahelyen már szóltam, hogy azért nekem már nem olyan kényelmes, stb., de minden a háziorvostól függ, mert itt sajnos csak táppénzt lehet igénybe venni a szülés előtt. Hát, össze kell gyűjtenem az összes eddigi panaszomat, és meg kell győzni a dokit arról, hogy nekem már mindenképp otthon kell maradnom szülésig. Különbözőek a vélemények, milyen nehéz feladat lesz ez: van olyan kollégánk, aki a hasa domborulásától elkezdve nem jött dolgozni, és van aki gyakorlatilag az íróasztalától ment szülni. Akkor én asszem elég jó középút vagyok, de bitosan nem szeretnék végig dolgozni, nem is bírnám és nem is akarnám: kell egy kis felkészülés az előttem álló időszakra.
Nagyon várom már, hogy nem egész 3 hónap múlva kézben tarthassam a kisbabánkat, de persze mindig mondom neki, hogy szeptember előtt nem szabad érkezni, addig még van mit fejlődni ;) Sokat (egyesek szerint talán túl sokat) agyalok azon, milyen lesz: ő, mi, az érzés; összevissza shoppingolom a babakelengyét, lassan belekezdek a kórházi csomag összevásárlásához is. Izgis időszak rengeteg pocakfogdosással (szerencsére főleg nem idegenektől, merthogy attól tartottam egy kicsit).
Remélem, nem csak magamat nyugtatom ezzel a gondolattal, de azt hiszem, jó helyed lesz nálunk, kicsi lány :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése