Az elmúlt pár napot, amíg Bali "biznisztripen" volt, én arra használtam ki, hogy a lehető legtöbbet kihozzak a már bemutatott, talált székből. Persze mellette amúgy is borzasztó kreatív voltam, mert elkezdtem a szülinapi ajándék-varrótanfolyamot is, és haladtam egy keveset egy meglepetéstakaróval is, de a három nap témáját mégis inkább a szék határozta meg.
Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy már Bali segített a szétszerelésben, mert ahhoz aztán erő kellett, de a "teremtő" része a munkának utána kezdődött.
Hétfőn aztán a szék "lecsiszolódott" egy kicsit (nem teljesen, mert a festékesfiú, akinél a fehér festéket vettem, azt mondta, jobb, ha nem teljesen csiszolom le, és hát valljuk be, így könnyebb is volt... jah, és haha, aki teheti, ne zárt térben csiszoljon... én nem tehettem...), és az első festékréteg után már láttam is, hogy bizony a piros maradékai igenis átütnek... Hát ez az idők folyamán, a festékrétegek növekedésével sem változott sajnos, pedig határozottan agyonpingáltam már szegénykét. Arra jutottam, hogy majd legközelebb orvoslom ezt a problémát, most olyan, amilyen...
Szintén még hétfőn választottam egy szép anyagot, amit az ülőrészre szántam. Na ez nehéz volt, mert addig nézegettem a mintákat és anyagokat, addig tapogatóztam, amíg végül fogalmam sem volt, milyen legyen. És akkor szembejött egy minta, ami megtetszett... rögtön vagy öt színben, így ezután sem lett könnyebb a választás. Aztán végül ő lett az:
A piros mellett döntöttem, hogy egy picit a múltjára is emlékeztesse :)
Tegnap ráapplikáltam a szivacsot az ülő részre, ami azért volt trükkös, mert nem ugyanúgy akartam, ahogy előtte kinézett, vastagabb szivacsot is szerettem volna, és azt, hogy az elejét is bevonja, mert ahogy varráskor előrecsúszok, csak kényelmesebb, ha az első része teljesen puha, nemcsak a teteje.
Miután ezt kitaláltam és kiviteleztem, ügyes-bajos módonbevontam az anyaggal is. Ahogy rákerült a szivacsra, már tudtam, hogy tetszeni fog. Annyira izgatott lettem, hogy még a szék festése közben rápróbáltam az ülőrészt a szerkezetre, és csak reméltem, hogy már nem fog a festék.
Szerencsére nem fogott, és az x-edik réteg festés után végre a helyére tehettem a dolgokat. Utolsó lépésként kapott a lábaira/talpaira pici védőkorongokat is.
És taataaaam, itt van a végeredmény:
Nagyon szeretem :) Minden tökéletlenségével együtt, talán azért is, mert én követtem el.
Annyira tetszik, hogy lehet, hogy a hálóba teszem, hogy gyakrabban lássam... Ott viszot csak ruhát tárolnék rajta, úgyhogy talán mégis megy a "varrólukba". Úgyis egyre gyakrabban varrok!
Mára tehát egy székkel és egy képességgel (ti. az alapszintű, házilagos hobbibútorfelújítás) gazdagabb lettem :) Büszke vagyok!
A végére még egy előtte-utána kép:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése