Három hónapos szülinapi birkózás

Mackó pajtás most szállt alá a polcról. Nem is kellett sokáig mennie, egy méterrel lejjebb, a pelenkázó asztalon rátaláltak egymásra Mia babával. Mackó jó, mert jól l bele lehet kapaszkodni a fülébe :-)

13 hetes, 3 hónapos és negyed éves Mia baba

Ma kicsit korábban megírom a bejegyzést, nehogy véletlenül elmaradjon! Hiszen fontos ez a mai!

El sem hiszem, hogy ennyi idő eltelt kicsi szív születése óta... Mennyire vártam már...

Azóta sokmindent megéltünk, és a hétköznapi nehézségek ellenére egyetlen pillanatát sem adnám oda semmiért sem.

A napokban találkoztam a terheses-babás csoportunk egyik legfiatalabb babájával, ami rádöbbentett, hogy repül az idő, és mennyi mindenen túlvagyunk már. Szeretném a pillanatot megélni, szeretnék minden vele töltött percet kiélvezni, felfedezni a most szépségét! Vele a karomon különösen fontos, hogy ne varjak egy későbbi pontot (amikor felül, amikor átalussza az éjszakát, amikor beszél, amikor jár stb.), hanem a mát értékeljem a maga szépségével, olyannak amilyen.

Úgyhogy nagyon köszönöm, Istenem, az éppen a karomban szuszogó gyermeket. Köszönöm, hogy pont ő az, és hogy pont olyan, amilyen. Nagyon jó baba ő! Az elejétől kezdve mondom! Igazi kezdő szülők minta babája. Keveset sír, jól eszik, egészséges és vidám! Jobbat ember nem is kaphat!

Elhatároztam, hogy megpróbálom minden nap,de legalább minden hét újdonságát feljegyezni. Már így is le vagyok maradva. Hiszen már szépen tartja a fejét, fog, emeli a lábacskáit, pár hete kezd alakulni, hogy amikor úgy tartom, kezdi átölelni a nyakam (még nem teljesen, de kezdi határozottan).

Eheti újdonság, hogy háton fekvésből jobbra fordul teljesen egyedül, néha balra is sikerül, elkezdett csípni :) úgy igazán! És hajat húzni, és megfogni az arcomat! Olyan szépek ezek!!! És míg el nem felejtem, ugye a nevetgélés. Igazi nevetés, nemcsak kóbor kacaj! És kifejezetten figyeli Rosét, a nagy testvért ;)

Nagyon kedves baba, ahogy még terhesen sejtettem :) a legkedvesebb!

Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy egészséges, vidám és kiegyensúlyozott gyereket neveljünk belőle, mindene meglegyen, és belőlünk is mindig a legjobbat kapja.

Érdekes ez az anya-gyerek kapcsolat: megállapíthatjuk, hogy Mia nem az én szem-, haj- és bőrszínemet örökölte (igaz, ezek még alakulhatnak), külsőre egyelőre alig hasonlít rám, mégsem állhatna hozzám közelebb. Lehetne bármilyen, szeretném, de azért amilyen (kívül -belül),  még jobban szeretem!

Szeretem, ahogy álmában mosoly fut át az arcán, és persze megrémít, amikor keservesen felsír. Kíváncsi vagyok, mi az az álom, amire egy ekkora baba így reagál. Persze kicsi az esélye, hogy erre valaha fény derül...

Szeretem a hangját! Már a kórházban feltűnt, hogy 1. keveset sír,  2. ha mégis sírna, nagyon szép hangon. Igazi csengő hangja van (ami mellett azért tud mókás hangokat produkálni), és szépen zengeti rajta a magánhangzókat. Mond ő-ket és eő-ket, Máté Péter Ő című slágerét szinte velem énekli :) Nagyon édes.

Szeretem a szájtartását, és azt amikor féloldalasan biggyeszti az alsó ajkát, vagy amikor teljesen ellazul,és egészen kinyílik a szája. És szeretem, hogy olyan rózsaszín. Mintha festve lenne a legszebb pasztell árnyalatokkal :)

Boldog 3 hónapos szülinapot, Kicsikém!

Mer' cicás anya-lánya pizsiben a tuti! >^.^<

Tökéletes éj

Nem szoktam panaszkodni Mia alvásra, mert alapvetően nem rossz alvó, de eddig úgy fogalmaztam volna, van még min tökéletesíteni.

Most, hogy Bali céges karácsonyi vacsizik, azt hiszem, megtaláltam a legnyugodtabb alvása zálogát: Mia itt fekszik mellettem a nagyágyban. Ami csak azért vicces, mert amúgy meg az ágyunkhoz csatlakoztatott next to me bölcsőben alszik, azaz az ő ágya össze van nyitva a miénkkel, és tőlem, a fejemtől kb.10 centire alszik. Aludna, ha nem kezdene el hánykódni (nyugi, nem mindig).

Bezzeg itt, hozzám bújva nyugis. Most már csak nekem kéne tudni aludni, és megnyugodni, hogy nem nyomom össze őt. Ja és külön bónusz és érdekesség, hogy a cica is idebújt a lábamhoz , és karmok nélkül dagasztja a lábfejemet, dörgölőzik hozzám. Mostanában ez igen meglepőnek számít, mert féltékenységében gyakran kapja el a lábam menet közbe, vagy harapja meg a kezem. Megértem, hisz elhanyagolom a "hugicája" miatt.

Igaz, hogy folyamatosan dolgozom a jó kapcsolatunk helyreállításán, mégis kedves meglepetés ez tőle. Mint pár napja, mikor a kanapén magam mellé édesgettem, és végre harapás nélkül állta a simit, és egy perc után fogta magát, és az ölembe ült. Amit ugye eleve nem várok el tőle, mert babacica kora óta nem teszi minden igyekezet ellenére! Szóval ez a tökéletes éj!

Apró örömök!!!

:)

Szelfizősök

Kicsi szív ma 12 hetes

Mielőtt elmarad, gyorsan írok, hiszen ha most ébren vagyunk, remélhetőleg 7:15-kor nem leszünk. Vagy hát meglátjuk, ugyanis ez a Szívecske tegnap óta újra a karban alvást preferálja, amit leginkább úgy fejez ki, hogy szopizás, altatás és 20 perc várakozás (ilyenkor kerül ugyanis a mély alvási fázisba) után abban a pillanatban ébred fel, amikor leteszem. Vagy csak mókázna velem? Édes kicsi babám! 

Amúgy egyre ügyesebb hason is és a pihenőszékben "ülve"; szépen dolgozik a kis kezeivel, vállból indítva kapálózik, fog, nyúl, szájba venni próbál, még ha nem is mindig sikerül. Ami a legeslegeslegfinomabb érzés, hogy néha már átkarolja a nyakam... Igazán olvadós élmény. Az új legeslegcukibb pedig, hogy néha a semmiből olyan kacagást kerekít, hogy az ember maga sem érti, hogy történhetett :-) 

Ha sikerül bekapcsolni a laptopomat, lesznek jobb minőségű képek, ugyanis egyik nap kivonultunk a partra családosan, és lőttünk pár kedves képet. De addig is...

Nevetős nap

Tudom, hogy én is,mint minden anya, elfogult vagyok a babámmal szemben, hiszen ő a legszebb, legjobb, legédibb. Ma viszont objektíve cukkersztár volt, mert kb egy órán keresztül mindenen nevetett, kacagott. Máskor is nevetgélt, de ez most olyan nagyon igazi volt. Utólag esett le, hogy meg kellett volna örökíteni, de most már hiába. Majd igyekszem megegyezni, és remélem, a Kicsi Szív gyakran emlékeztet majd rá az újbóli kacagásával!

A képek maiak, de nem akkorról... Akkor most képzeljétek el, akkor milyen édes volt ;)

Köszönjük Mama

...hogy (ismét) meglátogattál bennünket, pedig előtte ügyesen kerülted a repülést. 
...hogy hoztál és csináltál nekünk csudajó, csudafini dolgokat. 
...hogy oly sokat segítettél a házimunkákban (konkrétan mindent megcsináltál helyettem.
...hogy mindemellett Miust is kényeztetted, engem pedig úgy kipihentettél. 
Köszönünk mindent, Mama!

Jobb dologgal meg sem tudnám köszönni, mint a legkisebb unokád pajkos mosolyával, somolygásával ;)

11 hetes boldogság

Nagyon hihetetlenül repül az idő! Még úgy emlékszem az 1 hetes kép feltöltésére, mintha egy hete lett volna. Azóta Mius nagyot nőtt, szépen kerekedett, kint meg hidegebb lett (már téli kabátot hordok). Egyetlen emléket sem adnék oda a vele töltött időből, legyen az akármilyen kimerültség emléke is, vagy akármennyire valószerűtlenül teli kakis pelus! Na jó, talán a vörösödésig sírások nem a legjobbak, de mára azt is egész ügyesen kezeljük mi ketten, és amúgy is nagyon ritkán fordul elő. Nem adnám a tapasztalatot semmiért sem, belőle pedig sosem elég!
Laza mami azóta sem lettem, de egész szépen összeszoktunk, és talán az aggodalmaim sem görcsösek. Továbbra is számtalanszor nézem meg, lélegzik-e, miközben édesen alszik, de hisz ő a legjobb, legfontosabb az életemben!

Boldog 11 hetes szülinapot és egyben első Mikulást, Kedves kicsi Mia!

Mindenkinek boldog Mikulást ;-)

Hajnali nyuszis móka

Ez az én mosolygós kicsi babám! Boldogságom!

Az első randi Mikulással :-)