Anyák napja 0. nap (na jó, -1.)

Holnap lesz az első anyák napjám... Anyaként... Mert amúgy a 34. Mert míg otthon voltunk, ennyi lettem. De erről sem írtam még, mert lusta vagyok. Vagy valami olyasmi...
Viszont az én Anyukám  épp most száll fel Barcelona repteréről, még mielőtt jól megünnepelhettem volna. Mert ugyan 2 hét előre olyan soknak tűnik, de aztán nem az, és megint csak arra volt ideje, hogy rólam levegye a háztartás terhét és még a Babácskát is pesztrálja, és elhúzott haza.

Hát Anyukám, köszönöm Neked ezt a két hetet és az előtte lévő hármat, és az azelőtti 34 évet, meg az ezt követő még nagyon sokat, hogy megszülettem, nevelgettél, terelgettél, és terelgetsz még most is. Sőt főleg most, hogy igazán szakmádba vágó segítséget tudsz nyújtani. Azt a sok szeretetet, amit adsz, és hogy úgy is szeretsz, ahogy vagyok. Dacosan, háborgósan, mindig dödörgősen. És hogy nyugodtan lehetek ilyen, mert te úgyis tudod, ismersz mint a rosszpénzt. Mius feltehetően törleszt majd ezért nekem, de nem baj, mert az azt jelenti, hogy őszinte. Persze ezzel az őszinteség dumával csak mentegetem magam, amiért mindig pont azt sikerül megbántanom, akit legkevésbé sem szeretnék. Mia már most sokkal ügyesebben kommunikál :) Ő is szereti a Mamiját! Nyomtatunk is egy-egy képet gyorsan, hogy mindkét nagyszülőpár része legyen a mindennapoknak és a rendszeres polcpakolásnak!

Én most ki sem tudom fejezni eléggé milyen hálás vagyok, de egyetértek ennek a medálnak a szövegével, miszerint az Anya szó (MOM) egyszerűen csak WOW (váo) fejjel lefelé! Az enyém biztos! Meg az ő isteni, csupa almás almás pitéje is csak egyszerűen WOW!!!

Köszönök mindent, Anya!

Montserrat Mamával és Babácskával

 a végére egy kis polgárpukkasztás is belefért, mégsem jutott eszébe senkinek sem leszállítani bennünket a fogaskerekűről a szoptatás miatt. Ez itt alap. És ez is valami.

31 hetes boldogság

Utóbbi sorozat ma reggeli. 

Ehhez nem kéne ugyan komment,  de azért teszek párat:
Kb egy hete elkezdett mászni, és pár hete mondja, hogy baba mama (néha papa) nemnemnem hamamm és brümbrüm. Nem mindig mindent a helyén, de nagyon cuki közben. A cica mindig a fókuszban van. És eszik gyümiket (pépként és keveset),  a kedvence a mangó.
Szóval most nagyon aktív fejlődés van minden téren.
Imádnivaló!
Éljen soká boldogságban!

Üléskezdemény

Napok óta próbálkozik az üléssel, és most sikerült elkapnom a jelenlegi állapotot. Hát kutya legyek, ha ez nem üléskezdemény :)

És láthatóan nagyon örül neki a kis 7 hónapos mosolybajnok ;)

Egyébként még Pécsett, az utolsó napokban megvoltak az első szabályos mászó lépések is, épp a szőnyegről igyekezett lefelé, mint mindig ;)

És egy a ráadás, a tegnapi fürcsi után úgy döntött, megmutatja ország-világnak, Barcelonában milyen színű papagájok repkednek mindenfelé szabadon :

7 hónapos cukiságom

Egy gyors reggeli apás sorozat :)

Boldog szülinapot, Babababa 

Világjáró 30 hetes

Hű visszaértünk Barcelonába!  Jó volt otthon nagyon (erről szeretnék írni egy szép hosszú bejegyzést... Haha), de jó már itthon!
Végre babával és cicával ébredek :)
Ez pedig a tortúrás útról, amit a kishölgy szuperül bírt!
Isten éltesse a kis szülinaposomat!

29 hetes kistündér

Adott egy cuki baba(bababa) és egy anya(nyanyanya). Adott, hogy apa(papapa) nélkül kettesben maradtak pécsi mamamamamáéknál. Adott egy rácsos ágy és egy dupla kanapé. És adottak vagyunk mi ketten a 90 fokos szögben elfordulva. Minden reggel :D

Már a bejegyzés írása közben kaksi, és csupasz fenékkel begurulás a kanapé és a kiságy közötti 10 centis lyukba. Anya elkap, semmi gond, csak a nevetés marad.
Azért ilyet ne csinálj, kismana (manó női változata ;))
Boldog 29 hetes szülinapot!

Betelni Veled képtelenség! Anya kicsi boldogsága. Óriási boldogsága :)

Hozzátáplálás

Tegnap volt egy hete, hogy Mia almaszószt /pürét /reszelt almát utólag szűrőn áttörve kóstolgat, és hát volt ilyen meg olyan napja, de amikor jobban elfogadta, mint előtte az alma levét, sem volt túl lelkes. Én bíztam a banánban, mert ez így túl melósnak tűnt ahhoz, hogy végül ennek a mini mennyiségnek a nagyját is én egyem meg. Tegnap hétvégén jött  várva várt banán, és nem volt sokkal jobb. Aztán tegnap még kevésbé tolerálta, majd ma szinte egyáltalán nem nyitotta ki a kis száját a kanál közeledtével. Csalódás persze, de én nem akarom erőltetni, hogy az evéshez véletlenül se fűződjön negatív érzése. Anyut is leszereltem, mert ő azért még próbálkozott volna.
Aztán mielőtt - immár szokás szerint - magam ettem volna meg a "maradékot",  azaz pépesített mennyiség minusz 2 mokkáskanál,  hirtelen ötlettől vezérelve belemártottam az ujjam, és bedugtam Mius szájába, aki örömmel nyalta, szopogatta ezt követően még 8-10 mártás erejéig.
Puff neki, nem akar kanállal enni. Annyi baj legyen, én sem azzal eszem a banánt :D
Lehet, hogy így egyelőre nem kajálunk nyilvánosan, de legalább kiderült, hogy szereti a banánt :)
Én végülis mindig csak azt mondtam, hogy nem baj, ha nem úgy megy mint az átlagnak, csak tudjam mindig a megfelelő alternatívát kínálni :)

Kések a 28 hetes bejegyzéssel, de cserébe videós

Kicsi Mia napról-napra fejlődik: a múlt heti zömében még fejen kúszós, lárvamozgásnak szinte már nyoma sincs, a héten folyton négykézláb hintázott, gurulva haladt, de már mászással is próbálkozik. Apája visszament Barcelonába, mi még maradunk a pécsi mamánál, de mire hazáérünk szerintem mászik is. Ja, nyomja a fekvőtámaszokat is. Az óriás játszószőnyegről amit kaptunk mindig lemászik, és megvizsgálja a rendes szőnyeg textúráját is. Rém aranyos!