Bizony, nagyon régen írtam... Igazából mást se nagyon csináltam. Az elmúlt hónapban fokozottan azt éreztem, hogy semmi, de semmi mást nem csináltam, csak munkába mentem, dolgoztam, és munkából jöttem. Bali vitt, hozott egy csomószor, ezer hála neki ezért, meg hogy olyankor napi fél/egy órával többet alhattam :) Édes Bali! Most is dolgozik, én meg, aki miatt nem tudtunk több szabit kivenni, mókás módon mégis szabin vagyok. Csak ma, december 24-én. Ez vicc, december 24-én senkinek nem kellene dolgoznia. Igazából egy csomóan nem is dolgoznak. Különböző okoból. A lényeg, hogy ezzel nem tették szebbé az ünnepi előkészületeimet. Mondjuk úgy, hogy most is csak úgy beszédülök majd a karácsonyfa alá, ráadásul mintha teljesen feleslegesek volnának a munka terén tett erőfeszítéseim... De elhatároztam - khmkhm - megint elhatároztam, hogy megpróbálom könnyebben venni, nem ráparázni, nem izgatni magam miatta, nem túlórázni, szándékosan megszakítani, munkaidő lejártával abbahagyni, és nem megpróbálni más helyett is teljesíteni, mikor néha még az egy főre jutó munkamennyiség is megerőltető. Mert nincs még egy barom, aki még egy olyan munka miatt is képes hazahozni a feszültséget, amire igazából nincs szüksége. Csak itt az én hülye természetem, hogy szeretném jól csinálni, másoknak megfelelni. De nem kell, hogy ez így legyen!
A lényeg, hogy nem volt mostanában munkán kívüli izgalom, ott meg a két legnagyobb pozitív csalódás a karácsonyi party volt múlt csütörtökön, ahol a várakozásokkal ellentétben végül igazán jól éreztem magam, és az ingyen kávé, amit nem a cég, hanem a kávéautomatás társaság biztosít számunkra az év utolsó napjaiban. Utóbbinak annyira megörültem, bár nyilván így sem ittam napi kettőnél többet... (tegnap indult az akció, így még várni kell a megállapítással, hogy "mégsem váltam kávéfüggővé")
Hétvégente azért mindig volt egy kis lazítás: volt hogy csak shoppingoltunk egy óriásit a gigantikus La Maquinistában, volt hogy forraltborozós-beszélgetős teadélutánt/meglepiszülinapot vagy éppen sütiestet tartottunk az itteni magyar barátainkkal, Bali volt autókiállításon is, legutóbb pedig egy gyors strandröpit rögtönöztünk, igaz vastagpulcsiban/nagykabátban, és semmi esetre sem mezitlábasan :) Persze azért a pihenést is mindig komolyan vettük, legalább egy napot mindig elszúrtunk semmittevéssel :D Ami rossz, hogy alig varrtam, pedig akár arra is találtam volna időt. Pedig vannak folyamatban lévő projektek, amik részben meglepik lennének, így nem is írok semmit. Ja, de varrtam: felvarrtam egy függönyt, a kolléganőmét, akik új helyre költöztek. Mondjuk amióta feltették, még nem találkoztam vele, mert lebetegedett, így azt sem tudom, nem lett-e féloldalas/görbe/hullámos/cikcakkos/ferde vagy más okból nemfrankó. De hát majd csak szól, ha javítani kell!? Igazából nyilván nem nagy dolog ez, csak nekem kihívás, mert ez a legnagyobb darab anyag, amivel valaha boldogulnom kellett a varrógéptalp alatt. Nameg a "kreatív kuckómban", ami eleve nincs akkora alapterületű mint a függöny, így talán nem a legideálisabb kiteregetni/hajtogatni egy ekkorát, de talán (talán) sikerült.
Most, hogy ma szabadságon vagyok, viszont itt ez kutyaközönséges munkanap, megpróbálok behozni valamit a lemaradásomból. Pár dolgot még vásárolni, aztán főzni/sütni, a holnapi baráti karácsonyozásra kicsit előkészülni, csomagolni... Azt hiszem, el is kellene indulnom a beszerző körútra, hogy estére le is nyugodjak.
Ja, a mézeskalácsok elkészültek, sőt egy részük már a fára is felmászott :) Az angyalok díszítették a fát. Más nem lehetett, hajnali 3-kor már normális ember nem lehetett ugye :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése