megjegyzés az előzőhöz

Bár írtam is, hogy nem én vezettem a robogót, a kép csak "illusztráció", az ügyeseknek ezúton gratulálok! Igen, megtalálhattátok a két árulkodó jelet: a robogó ki van támasztva, a keréken pedig rajta van a zár. Hát ez van, na!

A tegnap képekben

Tegnap délelőtt felpattantunk a robogónkra, és elmentünk a helyi magyar boltba, a Paprika Gourmet-ba. A pontosság kedvéért: nem én vezettem, azt még nem merek, de Balázs ügyesen megtalálta a megfelelő egyirányú utcákat, és egyszer sem tévedtünk el.

Utána sétáltunk a környéket, megt az Avinguda Gaudi nekem korábban nagyon megtetszett, és most sem csalódtam. Szép napos idő volt, elmetünk a(z) Hospital de la Santa Creu i Sant Pau-ig, ami a szépségéről híres. Be ezúttaé nem mentünk, igazából nekem egyszer elég volt, de tényleg szép, egyszer megéri.

A kis túránk során nem tudtunk ellenállni egy paellának, bevallom, nekem ez volt az első, mert javarészben itthon eszünk. De nagyon bejött!

Miután hazaértünk, kiugrottunk a partra, mert ellenállhatatlanul szépen sütött a nap :) És mit láttunk? Na mit? Kite surfingelőket :) Azt hiszem ők nem a legextrémebb sportolók a műfajban, de nagyon szépek voltak a színes ernyőikkel!

Voltak köztük mindenféle egyéb szörfösök is, de azért a kite látványosabb! Vicces mert előtte reggel láttuk egy utazós műsorban "Bridgetet", aki Marokkóban csinált ilyet.

Aztán rájuk lettünk figyelmesek:

Valami spanyol néptánc egyesület lehetett, muris egyenruhában. Igazából a táncuk nem kötött le nagyon, inkább a színekkel hívták fel magukra a figyelmet. Mindenesetre amolyan helyi busós jelenség volt :)
Aztán sétáltunk tovább, ezek a képek pedig azért készültek, mert mindig mondjuk, hogy itt ilyenkor is terem a narancs az utcákon, de még nem prezentáltunk képet róla. Hát tessék:

És aztán továbbmentünk (igazából mindez itt volt ám a környéken), és a karneválozókra lettünk figyelmesek. Sokféle csoport (tűzoltók, bohócok, legyek...) jött szembe, egyre gyakrabban.

Aztán pihi otthon, bevásárlás, ilyesmi szokásos dolgok, majd este kivonultunk a legközelebbi térre (kb. 50 méterre tőlünk), és elcsodálkoztunk, mennyire komolyan is veszik ezt a beöltözősdit!

Nagyon menő! Igaz, ez csak amolyan gyerekrendezvény volt, de a szülők is és más felnőttek is beöltöznek. Már napok óta találkozunk a metróban zombikkal és mindenféle szörnnyel :)

Ez+az

Ez a hét elég jó volt, persze ez kettőnk közül inkább rám vonatkozik, Bali ugyanis úgy érzi, nem aludt eleget. Ez egyfelől igaz, másrészt most pótolja... Nekem viszont rejtélyes okokból hajnalban kipattant a szemem. Pontosabban a telefonos ébresztőre, amit elfelejtettem kikapcsolni, de már nem tudtam visszaaludni.
Amiért a hét jó volt, hogy volt benne hazai is, itteni is, nyugi és nyüzsi is egyaránt. Kedden, amikor visszaértünk Barcelonába, rögtön megnyugodtunk, hogy itt - bár a múlt 7vége állítólag szokatlanul hideg volt - nem repkednek a minuszok. Bali a reptérről egyenesen dolgozni ment, nekem pedig hazafelé a metrón tökidegenek ajánlottak segítséget a csomagokkal. Nem mondanám, hogy sok ilyen élményben volt részem. Itt nagyon kedvesek az emberek, a múltkor is, amikor nem bírtam leengedni a bicajom ülését, a nyelvi nehézségek ellenére segítettek.
Sikerült még elintézni a robogó biztosítását is a hét második felében, úgyhogy Balázs már nagyon gyorsan be- illetve hazaér. Írtunk spanyolon egy meglepi tesztet, amit ugyan leadni nem kellett, de kijavítás után úgy érzem, haladunk. Megjegyzem, a csoporttársaink egy része a teszt szó hallatára bepánikolt, és az eredetileg tervezett 20 perc helyett legalább 30 percig írtuk...
A nap mindeközben süt, jó közérzetet biztosítva ezzel, bár egyik nap már majdnem panaszkodtam, hogy nem akar itt nekem sütni...
Tegnap este elmentünk a nyekviskola bulijára, állítólag minden negyedévben van 1-2 ilyen. Ott volt a suli melletti ír bárban, a Cheersben, aminek a cégére máris jó hírrel szolgált, miszerint itt sosem kell egyedül innod :) Jó volt nagyon, javarészt a saját csoporttársainkkal, Joséval, és néhány ismerős-ismerősével beszélgettünk hangos aláfestőzenére, ami aztán egyszer csak élőzenére váltott. Nagyon jól nyomta a srác: egyedül, egy szál gitárral Stingtől a Gipsy Kingig mindent tudott, tényleg nagyon jó hangja volt.
Úgyhogy bár a José által (más szakállára) beígért brazil tánc elmaradt, így is remekül szórakoztunk.
Közben folyik tovább a diéta, de ebben elég nagy gátat jelent a szülőktől kapott hazai csomag Pick szakmával, füstöltkolbival és túrórudival :)
Hát most ennyi, lassan asszem ébred Balázs, úgyhogy abbahagyom a telcsinpötyögést...

További ismeretterjesztés

Itt egy kis folytatás Barcelona szépségeiről:

http://globspot.hu/nezz-szet/egy-tokeletes-varos-rejtett-zeg-zugai-video/

Annyi még mindenképpen hozzátartozik, hogy a strandolós rész után bemutatott kert a Catedral mögött az én kedvencem is lett szeptemberben, Bogi, Nektek meg is mutattam, csak novemberben nem üzemelt a kávézója...

Amúgy rövid magyarországi kiruccanásunk után tegnap rendben visszaértünk Barcelonába :)

Köszi mindenkinek, hogy találkozhattunk, a szülőknek a kivételes étkeztetést :) Jóllaktunk! :) ...és minden egyebet is!

Itt szépen süt a nap, igaz hűvös van, de ez azért nem ugyanaz! Tegnap ahogy leszálltam az airport buszról, egy magyar csajszi épp osztotta a pasiját, hogy miért nem mondta, hogy hozzon napszemüveget...

Állítólag a hétvégén piszok hideg volt itt is, de mi az otthoniból vettünk ízelítőt...

Robimoci

csak hogy a Robinkról is legyen kép :)

Robi és repülés

Csak az aggódók kedvéért: ma sikerült átíratni Balázs nevére a mocit, igazából robogót, becenevén Robit (fantáziadús, mi?)

Ó róla még nem is tettem fel képet, ugye? Hát most már nem is fogok, mert Bali a hazautazás idejére bevitte a céggarázsba.

Egyébként nagyon kis kedves, de nem is olyan kicsi paripa/póniló :) Még csak egyszer utaztam rajta, de biztosan jóban leszünk! Most még kicsit aggódom érte, mert sokszori próbálkozásra sem hagyta magára felszerelni a speckó zárat, de itt az átlagembernek nem kell 3 lánccal lekötöznie a robogóját, hogy még reggel is ott álljon a ház előtt, úgyhogy reménykedünk benne, hogy addig sem kél lába, amíg el nem visszük valami szakihoz, aki kioperálja belőle a begyógyult csavart... Kicsit igazából csalódott vagyok miatta, mert én mindent megtettem az ügy érdekében, felvásároltam a fél vaskereskedést, csavarhúzókészlet, kulcsok, fogók, a wd40 helyi megfelelője, de esélytelen... A legnagyobb csavarhúzónk konkrétan belehalt a műtétbe, de a csavar még mindig tart (dreiwettertaft)...

Nos, és holnap reggel felülünk a repülőre, irány Budapest :) Már elkezdtem csomagolni :)

Na ez nem az enyém

:-)

Kiegészítőkben már jók vagyunk :)

A hétvégén átvesszük "paripánkat", ezért délelőtt septében elindultunk beszerezni a szükséges kellékeket. Az eredmény a képeken látható. Bali fejmérete xxl, az enyém xs ;)

Homokvár

Úgy emlékszem, ezt még nem mutattam, ezt akkor lőttem, amikor a múlt héten a Barcelonetán sétáltam

Marhára tetszik, hogy itt még szökőkutat is építenek a homokvár (esetleg homok Sagrada Familia) elé, és bennük meg kicsi tűz pislákol :)

De egyébként volt más is, Simpson család, és más hírességek is :)

Csak egyetlen NAPpal a havaseső után

Szerencsére ismét fordult az időjárás kockája: egy nappal a felhős, esős, havasesős (és más források szerint havas) tegnap után ma gyönyörű napsütés van! Igaz, nagyon hideg, de még így is kivonultam egy parti padra a könyvemmel :)
És ha már ott voltam, fotóztam az ügyestelefonommal :) Íme néhány példa:

Ó, nagyon szeretem a tengert! (Nézni is, nem csak pancsolni benne) És ezúton kérek elnézést, azoktól, akiknek az amerikai út után végig kellett nézniük az összes tengeres, hullámos fotót! Így visszanézve nem kevés van belőlük :)

2010. március 8.

Ilyen volt a Parc Güell akkor - állítólag.
Azok kedvéért, akik a facebookon nem aktívkodnak :)

Lakcímbejelentés és (tartós???) időjárásváltozás

Hivatalosan is barcelonai lakosok vagyunk :) A lakcímbejelentés minden probléma nélkül megtörtént, már csak a NIE-nken kell átvezettetnünk, hogy mindenhol rendben legyünk hivatalosan is :)

Ó és még egy valami: sajnos úgy néz ki mégis van itt tél... Igazából nedves évszaknak nevezhetnénk, de hideg is van. Reggel biztosan. És képzeljétek ma már havasesőtben is sétálgattunk (loholtunk a hivatalba). Szóval lehet, hogy még a végén bejön a facebookon megosztott jóslat/várakozás. Az itteni magyarok már figyelmeztettek minket, hogy ha tényleg havazna, ne is reméljük a normális közlekedést, mert ahol egy kis domb van, már nem működik semmi, se busz, se villamos. Mondjuk mi sík terepen vagyunk, és javában metróval közlekedünk, de akkor is meglepő mennyire nincsenek felkészülve az ilyesmire. Utóljára 2010. március 8-án havazott, legalábbis maradt meg a hó közel egy napig, de azt azóta is emlegetik :) Rá is kereshettek a google-ban a dátum + Barcelona kulcsszavakkal, a képtalálatok között vannak meglepőek. Mármint itteni szemmel meglepőek :)

A nedves évszak híre viszont kissé lehangol, pont most örvendtem magamban annak, hogy ha egyik nap esik, a következőn akkor is kisüt a nap. Hát, ez nem jött be, Balázs kollégái azt mondják, hogy megszakításokkal májusig tart az esőzés - hangsúlyoznám, hogy pl. áprilisról mégis azt mondták, hogy az egy strandolós hónap - , utána meg már rögtön nyár van.

Nem tudom, még nem tapasztaltam, de azért bízom benne, hogy csak a helyiek érzik ezt télnek, és az otthonihoz képest közel sem lesz télies az időjárás.

Harcos amazonok

Ma reggel elindultunk ügyintézni, és hazafelé esett az eső... Igazából még most is esik, és a helyiek ilyenkor sem vesznek vissza: általában elmondható, hogy egyáltalán nem körültekintőek (ezúttal főleg szó szerint), ahogy már Balázs is írta első (és eddig utolsó) bejegyzésében, a metróban és általában mindenhol mennek csak mint a bolondok, nem néznek a lábuk elé, nem térnek ki, ha az útjukban vagy, belédrongyolnak, ha pedig pl. egy boltban a sorok között megállnak, semmiképpen nem figyelnek arra, hogy esetleg 20 másiknak állják el az útját. Ehhez kezdünk hozzászokni, Balázs alkalmazkodik is, én meg csak nem lepődöm meg rajta. Na ez ma sem volt másként, de esernyővel! És ezen a ponton helyiek-szilvike 1:0, ugyanis az esernyőm itthon lapult egy másik táskában (tudtam, hogy a táskacsere veszélyes), nélküle pedig oly' védtelen voltam Barcelona vad asszonyaival szemben... Tényleg, mintha pajzsként használnák! És egyébként teljesen meglepett a felkészültségük, vagyis hogy vagy az általános jóidő ellenére mindenkinél ott lapul egy ernyő, vagy itt tényleg annyira nagy szám, ha eső jön, hogy előzőleg breaking news-ként hozhatták az időjárás előrejelzést.

Ja, egyébként a reggeli utunk célja a helyi bevándorlási hivatal volt, mert ideérkezésünkkor ugyan bejelentettük annak rendje és módja szerint, hogy 3 hónapon túl itt leszünk (hiszen a lakásbérléshez már kellett), de aztán a hivatal nyitvatartási idejére tekintettel még nem módosítottuk a címet. Most viszont lassan tényleg szeretnénk robogót venni, ahhoz meg (gondolom én) nem árt egy hivatalos lakcímbejelentés.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy sajnos a rossz sorrendet választottuk, mert először az ajuntamientoba (önkori féleség) kellett volna menni, majd onnan ebbe a hivatalba. Az azért vicces, hogy amikor megérkeztünk egy szál útlevéllel, szó nélkül beregisztráltak minket egy címre simán, bemondás alapján, a módosításához viszont már kell az önkori... A lényegen viszont nem változtat, eddig nem sikerült elintézni, majd talán holnap...

És még egy észrevétel: ha legyőzve a nyelvi nehézségeket, összeraksz és begyakorolsz egy mondatot spanyolul (jelen esetben, hogy már van NIE-nk, és szeretnénk módosítani a lakcímünket), akkor ellőtted az esélyed arra, hogy külföldiül segítsenek neked :) Igazából megértettük, amit a sorszámosztó néni mondott, de tényleg esélyünk nem volt arra, hogy angolul is elismételje :)