Ez a hetünk kellemesen/kényelmesen, de extrák nélkül telt. Fokozottan igaz ez rám, mert ugye nem dolgoztam. Balinál kicsit más a helyzet, mert helyettesít is, sok saját ügye is van, szóval elég erős náluk a forgalom... De volt itt nekünk egy spanyolvizsgánk kedden, amiről szerdán derült ki, hogy megugrottuk a kellő szintet, mehetünk a következőre, ami majd április 10-én kezdődik. Sajnos nagy valószínűséggel nem marad meg a Josénk, de reméljük, az új tanár (-néni, mert José az iskola egyetlen férfi tanára) is jó lesz.
Ma estére az indiai csoporttársunk szervezett egy vacsit egy indiai étterembe (frankó, hogy ma pont nem ehetek husit... de legalább ott biztosan van vegakaja), úgyhogy ott még találkozunk mindenkivel, utána viszont előfordulhat, hogy szétszéled a csapat (nem is igazán voltunk csapat). Lesz, aki hazamegy, valaki nem megy tovább, mi "továbbtanulók" pedig nem biztos, hogy egy csoportba kerülünk. Meglátjuk!
Szerdán, amikor a vizsgaeredményért mentem be a suliba, illetve főleg amikor hazafelé jöttem, szembesültem a ténnyel, hogy bizony megkezdődött a nyári szezon: a város tele van turistákkal, a belső partok rettentő zsúfoltak, és bizony most már nem lehet egy kézen megszámolni azokat, akik be is merészkednek a vízbe.
Tettem is fel akkor a facebookra egy képet a partról, ami persze nem ott készült, ahol a sok embertől képtelen voltam megállni :) Hát ez olyan felemás lett, na mindegy! Attól még tényleg naptejszagú volt a Barceloneta! (A Barceloneta strandja, sőt a Barceloneta városrész az, ami a legközelebb van a La Ramblahoz és a Barri Gotichoz, az igazán történelmi belvároshoz, oda megy a turisták 80 %-a, ha Barcelonában strandolni akar. Amúgy pedig ez az a rész, amit nem is olyan nagyon rég mesterségesen alakítottak beach-csé, előtte ipari jellege volt. Teszek ide egy belváros térképet, hogy legalább viszonyítási alap legyen annak is, aki nem feltétlenül csapja fel a térképet.
Csak viszonyításképpen: a nyelvsuli a La Rambla part felőli végénél van, tehát a Colom jelölésű fekete pötty környékén, mi pedig a jobb alsó sarokban kezdődő Mar Bella Beach felett lakunk két utcával, ami utcajelölések nélkül persze nem sokat mond :) Mindegy, akkor is ott, tehát majdnem lemaradtunk erről a térképről, hiszen ez tényleg inkább csak belváros térkép. A Barceloneta strandja a középen lévő sárga vastagvonal a tengerbe nyúló földnyelvtől a Port Olimpicig. Másik viszonyítási pont, hogy Bali munkahelye a bal alsó saroknál lévő, óriási világoskék mezőn túl dolgozik, de az teljesen lemaradt erről a térképről, tehát napi kétszer valóban átszeli Barcelonát a partmenti piros csíkkal jelölt Ronda Litoralon. Ó, és még valami, ami szerintem érdekesség: a térkép nem É-D tájolású, ugyanis itt mindig a tengerhez viszonyítanak: minden térképet elfordítanak, de igazából mi lakunk Északon :) Ezt még meg kellett osztanom!)
Hű elég nagy zárójel lett :)
Ahogy hazafelé bicajoztam, szembetűnő volt, hogy ahogy kifelé halad az emberm, egyre kisebb a népsűrűség. Itt nálunk is voltak éppen elegen a parton, de közel sem annyian, mint bent pl. Barcelonetán. Ez számomra jó hír, mert azt remélem, hogy nyáron hétköznap azért én is odaférek majd a vízhez :)
Aztán jött a tegnap és a huelga general, azaz az általános szrtrájk (a megszorítások, intézkedések, a komány és a válság ellen - igen ez elég általános), ami bennünket annyiban érintett, hogy Balázs csak délután ment be az irodában, délelőtt itthonról dolgozott. Azt mondták, reggel az esetleges lezárások miatt inkább el se induljon. Sebaj, ennél nagyobb baj sose érje! Később kelt, mint szokott, és még az sem volt gáz, hogy a gépe előtt reggelizett :)
Napközben hallottam mindenféle hangokat a szomszédból, amit nem szoktam, gondoltam is, hogy persze sztrájk! Inkább fiesta! De erről csak délután a parton bizonyosodtam meg. Szép idő volt, meleg, hát gondoltam, kimegyek, olvasni ott is lehet. Hát annyian voltak itt nálunk is, mint szerdán bent a Barcelonetán.
A sztrájkról csak utólag hallottuk, hogy itt Barcelonában még gumilövedékes rendőrtámadás is volt... Szerencsére ebből kimaradtunk!
Este elmentünk még shoppingolni is, ezúttal Bali volt soron, és sikeresen abszolváltuk is a feladatot :)
És ezen kívül semmi nem történt! Tényleg! Szóval amikor nem tudok mit mesélni, az nem azért van, mert nem akarok, hanem mert tényleg nincs mit! Mert ott még nem tartok, hogy elmeséljem a tévétartalmat vagy a könyvemet nagyvonalakban :) Csak néha a konyhaművészkedésemet, mi? Na igen, de csak amire igazán büszke vagyok :)
