Na igen, a bejegyzés címéhez hozzátartozik, hogy ez megint Szilvi tollából származik.
És az apropó az, hogy 4 napig maximum tojásrántotta miatt kapcsoltam be a tűzhelyet vagy IKEA-s húsgombóc kiolvasztás erejéig a mikrót. De ma "haza"ért Bali, és ennek örömére hirtelen két fogást is összevarázsoltam. Mondjuk azért ezekért a receptekért sem kellett Horváth Ilonát segítségül hívni :)
De egy sütőtök krémleves és egy paprikás-borsós-kukoricás-csirkemelles rizottó erejéig azért "megerőltettem" magam.
Egyébként korábban marha ritkán főztem, de mióta ide beköltöztünk (és mióta állástalan háztartásbeli vagyok) általában minden nap főzök. Kivéve ha ugye egyedül vagyok, mert akkor akár maradékokon is elélek napokig...
Igazság szerint egész büszke vagyok magamra. Leginkább a s.tökleves miatt, mert bár nem nehéz egyáltalán, ez volt az első alkalom, hogy ilyet csináltam. De máskor is fogok! Persze azért nem tudtam magam meghazudtolni: néztem én a neten recepteket előtte, de mindből kiválogattam, ami tetszett, és vegyítettem. Hiába, nem szeretek recept szerint főzni... Inkább csak úgy "gondolomformán", ahogy a drága Dédi mondta mindig, ha megkérdeztük. Micsoda finomságokat is csinált mindig!!! Minden panasz vagy erőlködés nélkül... Csak akkor még nem tudtuk ezt kellően nagyra értékelni! Akkor még nem tudtuk Őt kellően nagyra értékelni! Köszönjük Neked, Dédi!
És az apropó az, hogy 4 napig maximum tojásrántotta miatt kapcsoltam be a tűzhelyet vagy IKEA-s húsgombóc kiolvasztás erejéig a mikrót. De ma "haza"ért Bali, és ennek örömére hirtelen két fogást is összevarázsoltam. Mondjuk azért ezekért a receptekért sem kellett Horváth Ilonát segítségül hívni :)
De egy sütőtök krémleves és egy paprikás-borsós-kukoricás-csirkemelles rizottó erejéig azért "megerőltettem" magam.
Egyébként korábban marha ritkán főztem, de mióta ide beköltöztünk (és mióta állástalan háztartásbeli vagyok) általában minden nap főzök. Kivéve ha ugye egyedül vagyok, mert akkor akár maradékokon is elélek napokig...
Igazság szerint egész büszke vagyok magamra. Leginkább a s.tökleves miatt, mert bár nem nehéz egyáltalán, ez volt az első alkalom, hogy ilyet csináltam. De máskor is fogok! Persze azért nem tudtam magam meghazudtolni: néztem én a neten recepteket előtte, de mindből kiválogattam, ami tetszett, és vegyítettem. Hiába, nem szeretek recept szerint főzni... Inkább csak úgy "gondolomformán", ahogy a drága Dédi mondta mindig, ha megkérdeztük. Micsoda finomságokat is csinált mindig!!! Minden panasz vagy erőlködés nélkül... Csak akkor még nem tudtuk ezt kellően nagyra értékelni! Akkor még nem tudtuk Őt kellően nagyra értékelni! Köszönjük Neked, Dédi!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése