2011. december 19., hétfő

Ami itt más

Azt már talán írtam, hogy az itteni boltokban, áruházakban kicsit nagyobb divatja van a hazai termékeknek, mint otthon. Ez jó az itteni gazdaságnak, gondolom az embereknek is, mert mégis csak mondhatják, hogy "a mi fiunk borja", vagy legalábbis értik, hogy mi van a termékleírásban (nem úgy mint mi az otthon leutóbb árukapcsolás útján hozzánk került sörnyitó esetében, amelyen kiskapitális betűkkel, ékes magyar helyesírással az állt, hogy "DUGÓHÚZÓ" :) igazságtalan vagyok, persze ettől még értettük). Na és velük nem történik az, mint velünk a mai facebookon megismert reklám szerint (http://infopapa.hu/video/permalink:az-europai-unio-altal-betiltott-magyar-reklam-2011-12-07/). Én nem tudom, valóban betiltották-e, ennyire nem érdekelt, de egyszer azért érdekes volt végignézni, hátha ezúttal egy fecske is nyarat csinál... Bár félek, itt még fél fecske sem nagyon lehetek. Mindegy, majd otthon!

Szintén írtam már, hogy tényleg nagyon komolyan veszik a szelektív szemétgyűjtést. ... igaz, azért az feltűnt, hogy az organikus szemétgyűjtőbe is műanyagszemeteszacsiban dobják a komposzbavalót. Vagy az csak az én naív elképzelésem volt, hogy legalább oda valami lebomló anyagba csomagolva dobjam a tojáshéjat stb-t???

Talán a szemét csökkentése érdekében, vagy talán csak azért, mert itt átlagosan több fogy az ilyesmiből (az okot még majd kitalálom), itt a tusfürdőket, samponokat és hasonló termékeket az otthon szokásos 200-250 ml-es kiszerelés helyett 400-500 (esetenként 600-800) ml-es méretben árulják. Nemcsak a hazai árukat, de az otthonról ismerteket is. Na nem a WU2-re és a Babára gondolok, mert azt természetesen mostanáig sem találtam :)

Jártunk hétvégén a hozzánk legközelebbi, de Bazsi szerint még így is elég távoli Carrefourban, ahol az Auchanhoz (Alcampo) hasonlóan előfordul sok import áru. Még itt is volt olyan márka, amit nem találtunk (főleg egy-két általam kedvelt és nehezen nélkülözött dolog). Találtunk viszont a fent említett, követendő mentalitásnak ellentmondó, amerikai mintára készült és forgalmazott dolgot: pl. a palacsintapor shakerben vagy a húslevesalap tetrapackban. Hiába, a lustaság terjed... És ezen a helyen kell bevallanom valamit: vettünk amerikai palacsintaport. Igaz, azért nem a shakeres változatot, de így is elég szégyenletes... De a melegszendvicskrémig azért még nem süllyedtem :) Aztán a karácsonyfa, amiből a műanyag a divat...

Szintén más itt, hogy nincsen szaloncukor! Nekünk már van, mert megérkezett anyuék csomagja, de itt nem divat ez sem. Helyette mindenféle kimért bonbont árulnak, még a legdrágább Lindt finomságokat is. Ez utóbbi meglepett!

Szintén nincsen tejföl, de erre előre készültünk lelkileg. Annyira jól sikerült, hogy még egyszer sem hiányoltuk az elmúlt 1 hónapban. Mert bizony szombaton volt egy hónapja hogy ideröppentünk :) Repül az idő!

Tegnap, vasárnap egy rövidke, másfél-kétórás sétát leszámítva egész nap itthon voltunk. Készültünk rá, hogy vasárnap minden zárva van, hiszen nem egyszer szembesültünk zárt ajtókkal/kapukkal vasárnaponként, ezért szombaton jól bevásároltunk. Majd a sétánk során tapasztaltuk, hogy aranyvasárnapon azért itt is kivételt tesznek... A parti Runners world nevű futóbolt és a Port del Forum-nál lévő Decathlon is nyitva volt. Ha már sportbolt, ismét egy vallomás: még mindig nem kezdtem el a tengerpartonfutás(vagy inkább csak kocogás)-programot :( Van kifogásom, persze, nyilván nem a legjobb futásra a nemfutócipőm, de valljuk be, kezdetnek, azért csak elmenne... De akkor most és itt egy ígéret (leginkább magamnak): még idén elkezdem! Mert itt visszhangzanak Ágota szavai, miszerint olyan nincs, hogy holnap bepótolom... Tudom, tudom, pedig nekem most legalább hatévnyi sportolást kellene bepótolnom.

Ami még nincs... Na igen, ma Pécsett óriási hóesés volt... itt nem! Mi még éppencsak hogy esténként bekapcsoljuk a fűtést néhány órára. És a kép a friss pécsi hóesésről aputól:


És még valami más: szintén írtam már a frankón kiépített bicajhálózatról. Ugye írtam? Kicsit keverednek a dolgok a fejemben, visszaolvasni meg időnként lusta vagyok... most is. De a lényeg, hogy nagyon sok bicikli-kölcsönző létezik itt: gyakoriak a turistáknak való is, de még annál is több van a helyieknek kínált bicing-ből. Nagyon szuper dolog: regisztrálni kell (de azt csak itteni lakosok tehetik) a honlapon, kap az ember egy kártyát, amit csak odaérint a bicing-ponton kihelyezett oszlophoz, majd felvillan annak a bicajnak a lámpája, amelyiket elviheti. Nagyon szuper! Bali megnézte a honlapjukat is, valami félórás korlát van, hogy az éves díj ellenében alkalmanként 30 percre viheted el a bicajt, utána van valami nevetséges büntetés. De mivel az éves díj kb. 30 EUR, egész jó biznisz még így is. Ja, és a fél órát úgy értik ám, hogy ennyit tekerhetsz egy bringával, utána lerakod azt és kiveszel egy másikat a következő bicing-pontok egyikénél. És persze biztosan eléred ennyi idő alatt a következőt... még gyalog is. Állítólag be akarták vezetni ezt a turisták számára is, de a többi bringakölcsönzős tiltakozására visszavonták még a szándékot is.


És még egyvalami szimpatikus: itt folyton nyomják a kávéfőzőnk reklámját, úgy mint "el cafe no es solo negro". És milyen igazuk van! Én sosem szerettem a sima feketét.

Na, mára ennyi, nem vagyok én hivatásos :) Valójában pillanatnyilag hivatásos senki sem vagyok... Furcsa és szokatlan ez az állapot...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése