Amint arról hírt adtam, munkát kaptam. Sőt nem is csak kaptam, el is kezdtem dolgozni azon hirtelenjében. Ez ugye jó hír :)
Anélkül, hogy túlzottan a részletekbe mennék, elárulom, hogy egy multi cégnél dolgozom, a munkám java része arról szól, hogy két képernyőt sasolva számlákat validálok azzal az OCR-pogrammal, amit a Balázs cége szült :) Ez ennyiben a családban marad. Aki a validálás szót olvasva épp annyira nem tud semmit a munkámról, mint mielőtt ezt elárultam, annak megsúgom, (1. én sem igazán értettem, pedig Bali mesélt róla; 2.) ez annyit tesz, hogy ellenőrzöm, hogy a számláról a helyes adatokat találta-e meg a program, ha kell javítom, ha kell pótlom, szóval a munka túlnyomó része elég monoton lesz. Ami a többi részét illeti, arról egyrészt nem tudok még mesélni, mert hónapzáró hét lévén azokat még nem igazán tudták nekem megmutatni a kollégáim, másrészt meg azok kicsiny részben változnak is, mert három nap után a team leaderem ('tímlíder', azaz csoportvezető) és egy menedzser kitalálta, hogy az elsőre számomra kitalált német-osztrák csapat helyett hétfőtől a kisebb sváci csapatot fogom remekül erősíteni. Ennek elsőre nem tudtam, örüljek-e vagy se, de a többiek szerint jó lesz nekem, mert a 8-10 tagú német-osztrák csapatban máshogy oszlanak meg a munkák, mint az összesen 3 tagú svájciban, ahol így betekintésem lehet majd olyan dolgokba is, amit a nagyban nem csinálhatnék. Hát, ez majd eldől. Mindenesetre a helyem még nem melegedett meg annyira itt, hogy borzasztóan kelljen sajnálnom, hogy átpakoltak oda.
Ami már látszik, hogy megtanulom majd használni az SAP-t (tudom, erre Bali azt mondaná, hogy az minden cégnél más, és olyan nincs, hogy vki általánosságban ismeri az SAP-t, de sebaj, én megtanulom használni ennek a cégnek az SAP-jét, ami a semmihez képest óriási előrelépés), további trükkökkel gazdagítom az excel-es tudásomat, sokat fogok a kollégákkal németül és spanyolul beszélni (bár a svájci csapatban van egy magyar lány, aminek azért nagyon örülök), és kialakulhat végre egy képem a multis hétköznapokról. Jó-jó, sejti az ember, hogy milyen az, de belsősként nyilván árnyalódik majd a kép.
A kollégáim helyesek, mindenki kedves, általában fiatalok, segítőkészek, és biztatnak, hogy ami az első héten még varázslatnak tűnik (pl. az excel vlookup-funkciója, csak hogy egy példát is mondjak), az pár héten belül teljesen automatikusan fog menni nekem is. Az irodánk egy 4. emeleti óóóóriási terem csapatonként és nem mellesleg asztalonként is szeparálva, egy légtérben millió ember (a millió azért valószínűleg erősen túlbecsült szám, de nem vagyok jó saccoló, szóval inkább nem pontosítom), van egy jó kis kv-automata, ami 0,75-ért már az itt ritka hosszútejes kávét is kidobja (egyfelől szuper, hogy van ez az opció, másfelől szívás, mert pl cortado (azaz eszpresszó kicsi tejjel) már 0,25-ért is lenne), van szendvics- és üdcsiautomata, és a bónusz a hideg-melegvíz automata, ami szerencsés módon ingyen biztosít rehidratációt a duplamonitor előtt kiszikkadt hangyanépnek. Van egy emelettel lejjebb ebédlő, de nem menza, csak mikrókkal, tányérokkal, stb. felszerelt terem, így adott a lehetőség az otthoni kaja térhódításának, de van a közelben pár étterem is, ahol viszonylag olcsón (is) lehet enni kapni, ha mégsem serénykednék esténként a főzés terén. Szerencsés módon Bali tavaly már jól megismerte a környéket, így első nap telefonos segítséggel ügyesen kiválasztottam egy bárt, ahol "pávaénekre" ebédeltem. Nem vicc, két páva lakik a kert leválasztott részében, és marha hangosan "kotkodácsolnak", úgy hogy azt még bent az irodában is hallani lehet, ha nyitva hagyják az ablakot.
Az első két nap kicsit leszívott, estére zsizsgett a fejem rendesen, feltehetőleg mert hol németül, hol angolul, hol pedig spanyolul szóltak hozzám, és nem minden esetben sikerült időben kapcsolnom :) Ja, és van a cégnél még három magyar lány, csak hogy a magyart se felejtsem el ;)
Az első hétben a rossz élmény csupán az volt, hogy szívem szerint Verát, Joe-t és a pici Marcit kísérgettem volna fel-alá a városban, merthogy csütörtökig ők is itt voltak nálunk. De remélem, így is tetszett nekik a város, hiszen talán csak láttak valamit :) Valójában ha most ez a hirtelen munkalehetőség nem jött volna, akkor ez a bejegyzés valószínűleg az újabb vendégek címet kapta volna, és esetleg még fényképekkel is illusztráltam volna, hogyan fogta a kiskezébe Marcika a rákocskát, vagy hogy mit szólt a jamón ibericohoz/serranohoz, de sajnos távollétem okán nem tudtam megfelelően dokumentálni a nyaralásukat :( Persze feltölthetném a sutyiba telefonnal lőtt képet arról a cuki pizsamáról, amin a kissrác olyan büszkén mutogatta a baseball-, kosár- és focilabdákat, de a publikáláshoz sem írásos beleegyezését nem adta, sem pedig a kép minősége nem lett olyan átütő, amilyenre megálmodtam...
Ami még látható tanán-változás (még ugyanis nem biztos), hogy valószínűleg jobban ki fogom/fogjuk használni a hétvégéket, hiszen már nem 365 nap/év a hétvégém...
Hát egyelőre ennyi! Majd ha már nagyobb rálátásom van a multis, melós életemre, majd elmesélem, de most még csak ennyire futja élménybeszámolóként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése