Múlt csütörtökön felültünk a repülőre, és eljöttünk otthonról haza :)
Az első pár nap témája Budapest volt, vasárnap estétől Pécsen (vagyis a nyelvtankönyvek szerint Pécsett, ha így jobban tetszik) vagyok. Kicsit sűrű, de nagyon jó a program, és ezúton is köszönöm mindazoknak, akikkel már találkozhattam, és elnézést kérek azoktól, akikre csak nagyon rövid időm jutott.
Ez a blog nem Magyarországról szól, de úgy érzem, be kell számolnom a számomra hiánypótló dolgokról:
1. találkozás a családdal
2. találkozás egy csomó barátunkkal
3. forraltbor már-már lassan vödörszámra (az ugyanis Barcelonában nem jellemző, bár köszönhetően egy-egy jeles alkalomnak, azért fellelhető, mi több akár el is készíthető, csakhogy nem szoktam nekiállni, hiszen a feelinghez nekem nagyon hozzátartozik a hideg utca is)
4. krémtúró, túrórudi, sültkolbász, krumplis tészta és töltött káposzta evés (és hasonló "magyarságok"
Nem annyira hiánypótló talán, de mindenképpen nagyon magyar, hogy élvezhetjük a BKV minden finomságát kiégésközeli metrókocsikkal és lerobbanó buszokkal, nem is beszélve a diáktüntetés miatt késő "négyes-hatossal", na és persze - ha már szóba került - itt vannak a tüntető tömegek is, akik ötletesen "télirózsás forradalomnak" keresztelték akciójukat, melyet a felsőoktatási reform (vagy reformtervek) és az ellenállók miatti kormányoldali válaszreakció váltott ki. Én nem vagyok egy politikus alkat, de azt a hülye is látja, hogy valami nagyon rossz vágányra került ebben az országban. Akikkel találkozom, mindenki mélységesen szomorú a kilátástalanság miatt vagy dúúúúrván (és ez az a helyzet, amelyben én a durva u-betűjét bizony nem véletlenül hosszú ú-val írom) agymosott, akik valószínűleg ettől kezdve kommunistának bélyegeznek engem is. Először és talán utóljára rögzíteném, nem vagyok az, csak látok. És látom a kontrasztot az állítólag óriásibb gazdasági válságban lévő spanyol és a magyar közhangulat között. Elszomorító! Komolyan! Én ugyan nem politikai okból/elégedetlenség okán kerültem külföldre, de bizony nagyon örülök, hogy ez a hangulat és elkeseredettség nem ér, és nem döngöl a földbe évi 365 napon...
Bevallom, az itthon tapasztalható légkör kissé lenyom, de egyrészt nincs arra elég időm itt, hogy ezt hagyhassam, másrészt egyidejűleg felvillanyoz az, hogy egy pártoktól (remélem valóban) független tömeg végre amolyan spanyolosan végre az utcára vonul (merthogy kint ezeknél akár kisebb jelentőségű ügyek miatt tombol a huelga general"), és elmondja, hogy baj van. Valóban!
De ennyit a politikáról! Élvezem a családom!
Már most mindenkinek Boldog Karácsonyt kívánok!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése