A 47. heti szülinap Egerben érte Miust, ahol szintén rengeteg az izgalom: nem elég az új helyszín és az egri Papa &Mama, a nappali kész játszóház! Lehet itt is pakolni, matatni, mászni és ácsorogni. Utóbbiból miatt újabban a kapaszkodás nélküli verziót kezdi gyakorolni, időnként elengedi bútorokat egy-egy játék vagy finom falat kedvéért.
Szombaton egy demjéni rendezvényen jártunk, ahol csak a felnőttek számára volt sztár a Kovács Kati, Mia a kutyákért való rajongásának adott hangot megint. Egy kis Westie volt az abszolut kedvenc, akivel többször is lepacsiztunk, de mivel ő nem jöhetett haza velünk, lett saját, elemes kutyusunk is: már előre mondták nekem, hogy az milyen jó, én meg nem hittem. Mius viszont, bizonyítandó, hogy ő bizony nem az anyja kívánságának tolmácsa, majd kiugrott a bőréből, amikor meglátta. Tudom, tudom, én is megvetettem minden kutyát, macskát, de reméltem, ez még várat magára, végülis nem akar(t)unk játéklerakatot a lakásból... De tényleg annyira örült neki, mint az igazi kutyusoknak szokott, visongott, magához ölelte, és hozzábújt az arcával, hogy nem tudtunk tovább nemet mondani rá.
Szombaton egy demjéni rendezvényen jártunk, ahol csak a felnőttek számára volt sztár a Kovács Kati, Mia a kutyákért való rajongásának adott hangot megint. Egy kis Westie volt az abszolut kedvenc, akivel többször is lepacsiztunk, de mivel ő nem jöhetett haza velünk, lett saját, elemes kutyusunk is: már előre mondták nekem, hogy az milyen jó, én meg nem hittem. Mius viszont, bizonyítandó, hogy ő bizony nem az anyja kívánságának tolmácsa, majd kiugrott a bőréből, amikor meglátta. Tudom, tudom, én is megvetettem minden kutyát, macskát, de reméltem, ez még várat magára, végülis nem akar(t)unk játéklerakatot a lakásból... De tényleg annyira örült neki, mint az igazi kutyusoknak szokott, visongott, magához ölelte, és hozzábújt az arcával, hogy nem tudtunk tovább nemet mondani rá.
(a napokban kezdett el a második képen látható módon, leesett állal meglepődni :))
Immár kutyussal felszerelkezve jól csúszott a Kovács Kati koncert és a kosárkörhinta, amit elsőre csak kipróbálni szerettünk volna, de a kedves bácsi igényeinkre szabottan tekerte, Mia pedig se nem félt, se nem ugrott ki belőle, így jópár kört mentünk (én mellette szaladva), talán benne is aludt volna, ha rajta múlik.
De nem hagytuk, mert el kellett bájolni a falubuli népét a sörpadok között is. "Tántiztunk", fűben roptuk, nagyokat kacarásztunk, mire végül elfáradtunk, és hazahozattuk magunkat, hogy ne váltson sírásba a nevetés. Jó ütemben kaptuk el, mert jól vette az estét utána, sőt éjszaka is csak 2x ébredt. Vagyis ha koránkelő anyja lenne, csak egynek számítana, mert a második most fél hatkor volt. Igazán büszke vagyok a tündéremre!
Mindig nagyon büszke vagyok rá! Fantasztikus kis egyéniség!
Boldog 47. "szülihetet", Mosolymana!
Mindig nagyon büszke vagyok rá! Fantasztikus kis egyéniség!
Boldog 47. "szülihetet", Mosolymana!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése